Míg a hagyományos kiskereskedelem a válság időszaka alatt folyamatosan stagnált, de inkább mérséklődött, addig az e-kereskedelem forgalma 2008 óta éves szinten 15-20 százalékkal nőtt, 2012-ben pedig csaknem elérte a 200 milliárd forintot. Magyarországon nagyjából 4 ezer webshop található, amelyek döntő többsége, a kis- és középvállalkozói szektorhoz köthető – derült ki a PayU online fizetési felméréséből.
Ez év elején a GKIeNET adatai még azt mutatták, hogy a kkv-knak bátorításra van szükségük ahhoz, hogy elkezdjenek aktívan jelen lenni a világhálón, illetve hogy elfogadják az online tranzakciókat. Annak ellenére így van ez, hogy azok a kkv-k, akik saját bevallásuk szerint összkiadásuk legalább 30 százalékát fordítják ICT eszközökre, 16,7 százalékkal növelték bevételüket. Összehasonlításképpen, azok, akik 10 százaléknál kevesebbet fordítottak erre, mindössze 2,1 százalékos növekedést értek el. (A teljes magyarországi kiskereskedelem 2,4%-a már online módon történt.)
„Elsősorban a kedvezőbb árazás miatt, a vásárlók egy része kezd teljes egészében átszokni az online vásárlásra. A magyar kkv-k ugyanakkor még most is konzervatív módon ragaszkodnak a ’fizikai bolthoz’, a kezdetleges webshopjaikat pedig inkább kiegészítő tevékenységre használják” – mondta Váradi János, a PayU Magyarország ügyvezetője. „Pedig egy ’bolt’ vonzáskörzete legfeljebb néhány háztömb, nem beszélve a drága bérleti díjról, és egyéb járulékos költségekről. Ezzel szemben egy webshop olcsóbb áraival, és megfelelő fizetési szolgáltatással igencsak vonzó lehet a vevők számára, a potenciális vevőkör pedig kiterjedhet a teljes internetező társadalomra határon innen, és túl.”
már elérhető. A kérdés ma már nem az, hogy mit nyerhet az online kereskedő a kártyás fizetés bevezetésével, hanem az, hogy mit veszíthet, ha nem vezeti be”- tette hozzá Váradi János.
A vásárlóközönség akár felét is elveszíthetik azok a webshopok, amelyek nem vezetnek be bankkártyás, vagy más online fizetési lehetőséget, mivel a vevők hajlamosabbak megfelelő fizetési szolgáltatást bevezetett internetes boltokban vásárolni. Ráadásul, ha a vevő egy számára ismeretlen oldalra téved, és ott előre utalást kérnek tőle, akkor az esetek 80 százalékában azonnal vissza is fordul, és inkább nem vásárol.
Jogi problémák
A hazai online kereskedelmi oldalak legalább hetven százaléka nem felel meg teljes egészében a fogyasztóvédelmi szabályoknak – hangzott el a Piac&Profit és a BKIK által szervezett Kkv-Akadémia keretébentartott előadáson.
Az e-kereskedelem egyik neuralgikus pontja a szabályozásnak, ezen belül a fogyasztóvédelmi szabályoknak való megfelelés. Ezen belül a legtöbb probléma az elállás jogával, az adatvédelemmel, a szerzői és reklámjogokkal, illetve az ár- és garancia jelölésekkel van – emelte ki Kis Ervin Egon a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért (SZEK) elnöke. Az e-kereskedelmi szakértő szerint különösen problémás az elállás joga. Ez az uniós direktíva ugyanis azt teszi lehetővé, hogy az ügyfél nyolc munkanapon belül jelezheti, hogy eláll a vásárlástól. (A közhiedelemmel ellentétben tehát nem nyolc napon belül kell visszaküldenie a terméket.) Kis Ervin Egon szerint ugyan a hazai e-kereskedők különböző megkötésekkel gyakran megpróbálnak kitérni ez alól a kötelezettség alól, felhívta azonban a figyelmet, hogy ezeket a kikötéseket a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság nem jól tolerálja és általában legalább 50 ezer forintos bírsággal bünteti. Kiemelte, hogy a direktíva nemrégiben megváltozott, így az elállási jog 14 munkanapra emelkedett. A magyar jogrendszer még nem tette magáévá az új direktívát, ám erre még az év során sor kerül.
További részleteket regisztrált olvasóink Használjuk az Informatikát témadobozunkban olvashatnak!
