Milyen hatással van vagy lesz a saját (vállalkozása) életére az e-business? – kérdeztük a www.piac-profit.hu oldalak látogatóit az elmúlt hónapban. A válaszolóknak mindössze 4 százaléka írta azt, hogy „semmilyen”, 26 százalékuk pedig „egyelőre semmilyen” kapcsolatba nem került az új gazdasággal (de az állítás folytatása értelemszerű: a jövőben számít rá), 24 százalék „a hagyományos gazdaság mellett kiegészítő” eszközként használta, 14 százalék adta a „hagyományossal egyenértékű” és 32 százalék a „meghatározó” választ.

KPMG: net-felkészültség

Bár felmérésünk nem tekinthető országosan reprezentatívnak, hiszen kérdésünk csak az internetezőkhöz szólt, honlapunk látogatóinak, az elsősorban 40–45 év körüli, döntési pozícióban lévő vállalkozóknak a véleményét jól tükrözi. Ráadásul tökéletesen egybevág a KPMG Net Readiness!sm!-t (net-felkészültséget) vizsgáló felmérésének eredményével, az első olyan elemzéssel a magyar piacon, amely az új gazdaságra való áttérés szintjét nem az információtechnológiai (IT) kérdések mentén, hanem többek között az e-stratégia, a felső vezetés elkötelezettsége, a vállalati kultúra szempontjából méri.
A megkérdezett hetven magyarországi közepes és nagyvállalat 63 százaléka áttekintette e-stratégiáját, és tisztában van az e-business előnyeivel – állapították meg a KPMG elemzői -, sőt felismerték, hogy a siker elsősorban nem az IT-háttér megteremtésével érhető el, hanem a cégen belül általános elfogadott internetstratégia kialakításával. Hiszen a következő öt évben minden vállalatra egyre nagyobb hatással lesz az internet, mert: a fogyasztók egyre testreszabottabb szolgáltatásokat várnak tőlük, a cégek a hálón könnyebben elérik az új piacokat, az ellátási lánc egyre jobban beleépül a működésükbe, a készletszintjeik és a készletezési költségeik csökkenek, és belső folyamataik hatékonyabbá válnak.
A felmérés eredményei szerint a cégek e-businessre való felkészültségében nincsenek lényeges ágazati különbségek. Az átlagosnál valamelyest jobb a helyzet a pénzügyi, a kommunikációs és szórakoztató-, illetve az elektronikai iparban - ami egyáltalán nem meglepő -, rosszabb az autógyártás és a szállítás-logisztika területén, legalábbis a felmérésben részt vevő cégek válaszai alapján, ez viszont igen meglepő.
A technológiai infrastruktúra nem lenne akadálya a fejlődésnek – derült ki abból, hogy az IT-háttér meglévő fejlettsége kapta a legmagasabb pontszámot a válaszolóktól -, ám annál több a kivetnivaló a finanszírozás és az emberi erőforrások területén. A vállalatok felső vezetése szintén nem hátráltatja az átalakulást, hiszen – különösen a vegyipari és gyógyszergyártó cégek – vezérigazgatói és igazgatói kellően aktívak és felkészültek e téren.

KI gyorsjelentések öt szektorra

Az internetgazdaságban való érintettsége és tapasztalatai alapján a teljes hazai vállalti kört öt csoportra - általános, ezen belül ipar, építőipar, szállítás, gazdasági szolgáltatások; kis- és nagykereskedelem; turizmus, idegenforgalom; pénzügyi tevékenység; szakértői kör, ebben internetszolgáltatók, kábeltelevíziók - osztotta a GKI Gazdaságkutató Rt. a Webigen Rt.-vel és a Sun Microsystems Magyarországgal együtt elvégzett új, átfogó kutatásában. Eredményeiket Gyorsjelentés az Internet-gazdaságról címmel sorozatban teszik közzé. Az eddig megjelent összefoglalókból kiderül, hogy a hitelintézetek több mint kétharmadánál, a biztosítók és értékpapírcégek 90 százalékánál működik intranetes hálózat. Internet-hozzáféréssel és saját honlappal a pénzügyi szektor összes szereplője rendelkezik, és 40 százalékuknál van az ügyfeleknek lehetőségük arra, hogy az interneten keresztül vegyenek igénybe pénzügyi szolgáltatásokat. (Erről lásd még cikkünket az ... oldalon!)
Az idegenforgalmi szektorban a nem hálózatban üzemelő szálláshelyeknek a 86 százaléka kapcsolódik a világhálóhoz, a hálózatban üzemelőknek pedig a 72 százaléka. A kereskedelem területén a hálózatok mindegyikének van már internetes hozzáférése, míg a hálózaton kívüli kis- és nagykereskedők 68 százalékának.
A GKI folyamatos kutatásainak eredményét – más kutatásaihoz hasonlóan – úgynevezett internethasználati indexekben összegzi, aminek az alakulását időről időre lapunkban is nyomon követjük.

2001. április