„Lájkokat kapni jó, de a fő kérdés az, szeretnénk-e, tudunk-e adni is valamit a közösségnek? Ha igen, akkor az lehet számukra hasznos is. A személyes márkaépítésnek akkor van helye, ha a célja az, hogy adjunk valamit” – kapcsolódott rá az elhangzottakra Németh Kornél, a Rossmann Magyarország Kft. ügyvezetője. „Mindemellett azonban érdemes észben tartani, hogy egy vezetőnek nem az az elsődleges szempontja, hogy szeressék. Sokkal fontosabb, hogy határozott véleménye legyen, amit önazonosan, hitelesen képvisel” – tette hozzá.

Az erős személyes márka (personal brand) 4 pilléren alapul: ez a szakmai tudás, az ismertség, a hitelesség és a kedvelhetőség.

„Egy vállalati vezető véleményvezérként való pozicionálása amellett, hogy növelheti saját személyes reputációját, számos előnnyel járhat a szervezet számára is. Fontos azonban, hogy egy vezető kizárólag akkor lehet sikeres véleményvezér vagy vállalati nagykövet, ha aktívan, következetesen és hitelesen kommunikál, őszintén érdeklődik az általa képviselt témák iránt, valóban szakértője az iparágának és a vállalatának egyaránt” – összegezte a téma kapcsán a WHC Csoport szellemi munkaerő közvetítés és kölcsönzés üzletágának vezetője, Horváth Ágnes a kerekasztal-beszélgetésen.

Nem lesz robot a főnökünk – a generatív MI még nem ural le mindent

Forró téma ma a HR digitalizációja, a mesterséges intelligencia (MI) egyre szélesebb körű térhódítása, a nagy nyelvi modellek egyre elterjedtebb használata. A generatív MI alapvetően alakítja át többek között a vállalati HR-folyamatokat is, a kérdés pedig az, hogyan lesznek képesek az emberek és a szervezetek alkalmazkodni hozzá. Noha arra még nem kell számítanunk, hogy főnökünk a jövőben egy robot lenne – bár Kínában már van ügyvezetői pozícióban chatbot! –, a humán erőforrás és a mesterséges intelligencia munkahelyi fúziója már ma is velünk van.