A hazai cégek többségét nagyon is érintik a szoftverlicencelési kérdések és problémák: csupán 16 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy kevesebb licencváltozás érintette a cégüket 2015-ben, mint az azt megelőző időszakban. Ez nemcsak belső ügynek tekinthető, hiszen ezzel egy időben a cégek 24 százaléka számolt be arról, hogy több gyártói audittal kellett megbirkózniuk, mint az azt megelőző időszakokban – derült ki az az IPR-Insights felméréséből, amelynek tapasztalatait együttműködő partnerünk, a Bitport.hu közölte.
A leggyakoribb az évi egy audit vállalatonként, ez a megkérdezettek 40 százalékát érintette. A cégek negyedének azonban évente két auditot kellett elvégeznie, sőt nem ritka az évi három sem. Évi két-három audit gyakorlatilag azt jelenti, hogy akár egy alkalmazott teljes munkaidejét is lefoglalhatja a folyamat. A válaszadók szerint a gyárrtók közül itthon a Microsoft viszi a prímet, bár a nemzetközi szinten egyébként szintén aktív SAP és Oracle szintén nem lustálkodik. A megkérdezett vállalatok többsége szerint csak idő kérdése volt, hogy mikor jönnek az ellenőrök. Sokan egyébként úgy látják, hogy a lejárt licencszerződések is gyakran csábítóan hatnak az auditorokra.
Három hónaptól egy évig terjed
És ha egyszer becsöngettek, a vállalat számíthat arra, hogy nem csak egyszer kell megkínálni őket kávéval. A procedúra ugyanis elég hosszadalmas. Csupán a válaszadók negyede mondta azt, hogy egy hónapon belül lezárult az audit, viszont ugyanennyien mondták, hogy 3 hónapnál is tovább tartott. Azt a 2 százalékot pedig valószínűleg senki sem irigyli, ahol több mint egy évig állomásoztak a szoftvergyártó auditorai. Ez még kávéból is tetemes többletkiadás, átlagos piaci áron számolva napi egy plusz kávét 75 ezer forint plusz kiadást jelent.
Ám egy ilyen ellenőrzésnél sokkal nagyobb a tét: az auditok időtartama jelentősen leterhelheti az IT-infrastruktúrát üzemeltető csapatot, illetve más érintetteket is az adott szervezetben A válaszadók közül mindössze egy állította azt, hogy több erőforrást tervezett az auditra, mint amennyire végül szükség volt. 20 százalékuk becsülte alul az erőforrásigényt, míg a többség jól mérte fel a várható kiadásokat és munkaidőt.
Azt sem tudják mit használnak
Mindez nem is meglepő annak fényében, hogy a vizsgált cégek 39 százalékánál még mindig Excel-táblázatban vezetik a szoftvernyilvántartást. A többség azonban már használ valamilyen SAM célalkalmazást, amely megkönnyíti a helyzetüket a nyilvántartásnál. Ugyanakkor a válaszadók 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy vállalata egyáltalán nem rendelkezik a kapcsolódó folyamatok mederben tartását segítő írott szoftvergazdálkodási szabályozással, de feltűnően magas azoknak a vállalatoknak az aránya, ahol sehogyan sem mérik az egyes felhasználók szoftverhasználatát - márpedig így a cégek jelentős része gyakorlatilag aknamezőn mászkál.
Ha pedig egy vállalatot felkészületlenül ér az audit, az nem csak fölösleges erőforrásokat köt le, hanem súlyos költségeket is generálhat. Ilyenkor ugyanis szinte biztos a licenchiány, amit átfogó felkészüléssel akár meg hiányában szinte biztos, hogy találnak valamit, olyan plusz kiadást eredményezve, amit meg lehetett volna előzni.
A cikk folytatása itt olvasható!
