Dr. Dávid Ibolya, igazságügy-miniszter, a konferencia fővédnöke bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az elektronikus aláírás az e-gazdaság szabályozásának első lépése. Valójában ezzel egy legtöbbünk számára még ismeretlen és számos veszélyt is rejtő útra léphet a közigazgatás. A sikerességhez az informatikusok, a kormányzat és a felhasználók szoros együttműködésére van szükség. Az, hogy ez a törvény megszülethet, azt mutatja, hogy a parlamentben ülő politikusok bíznak a parlamenten kívül tevékenykedő informatikusok szaktudásában, mint ahogyan annakidején a bankkártya bevezetésekor is tették. Dávid Ibolya a konferenciához kapcsolódó sajtótájékoztatón elhangzott felvetésre válaszolva elmondta, hogy nem fél attól, hogy a törvény következtében a hitelesítés szolgáltatók (HSZ) között monopolhelyzet alakulhat ki. Sőt! Bízik a piac szerepében.

A kormányzat először a cégeljárásokhoz kapcsolódó ügyintézések területén kívánja a digitális aláírás használatát bevezetni, de Dávid Ibolya a következő kormányzati ciklus legnagyobb kihívásának a megfelelő számítógép-program kidolgozását tekinti. A kormányzat elsődleges célja a számítógéppel rendelkező családok jelenlegi 8 százalékos arányának növelése kell, hogy legyen. Ez politika, a többit az üzlet megoldja – mondta a miniszter asszony.

A különböző kormányzati és IT szakemberek által tartott előadásokból kiderült, hogy a legnagyobb kérdést a biztonsági megoldások és az azokhoz szükséges anyagi források előteremtése jelenti. A most elfogadásra kerülő törvény az informatikai rendszerváltás első mérföldköve, amelyet még számos új szabály bevezetésének kell követnie. Tisztázni kell többek között a felelősség megosztását, a határok közötti átjárhatóság, a hordozó eszköz, a visszavonás szabályozásának, az alkalmazás kompetenciájának problémáit – ahogyan azt Konkoly Thege Szabolcs, az ICON Kft. IT biztonság üzletág igazgatója előadásában kifejtette. Kérdés, hogy a most kialakított infrastruktúra, vajon a jövőben megnövekvő igény kiszolgálására is alkalmas lesz-e – merült fel a kérdés. Horváth János az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának informatikai főosztályvezetője elmondta, hogy körülbelül 200 jogszabályt kell a kormányzatnak módosítania. Az Európai Unió közigazgatás átalakítására vonatkozó programja 32 projectet jelent, amelyet – a csatlakozást követően – Magyarországon is követni kell. Jelen pillanatban sem a rendőrségnél, sem az adóhatóságnál, sem a földhivatalnál, sem más közigazgatási szervezeteknél használt rendszer nem alkalmas az együttműködésre. Ha ebben nem tesszük meg a kezdő lépéseket, akár az uniós csatlakozás is veszélybe kerülhet.

Jelenleg kérdés még, hogy milyen aláíró eszközt lehet majd biztonságos aláírásra használni, amely megfelel a nemzetközi előírásoknak, a hordozhatóság kérdésének és a visszavonhatósága is menedzselhető. Ez a digitális aláírás működőképességének egyik kulcsa. A hallgatóság soraiból Rémi István a HIF munkatársa elmondta, hogy jelenleg a legbiztonságosabbnak a csipkártya tekinthető. A törvénytervezet alapján a miniszter fogja kijelölni azt a tanúsító szervezetet, amely a külföldi műhelyek minősítése alapján regisztrálja azokat a konkrét eszközöket, amelyek használhatók aláírás készítésére. A minősítés várható néhány milliódolláros költségigénye miatt gyakorlatilag a magyar eszközök kiesnek.

A konferencián részt vett Stefanos Gouvras, az EU Információs Társadalom Főigazgatóságának munkatársa. Előadásában elmondta, hogy az európai közigazgatások számára készült IST program elsősorban a személyes adatok védelemére, azok feldolgozására és az Unión kívüli adatok kezelésére fókuszál. Gouvras is egyetértett a magyar szakemberek véleményével, hogy Magyarország kapcsolódásának fő problémái az adatvédelem és a biztonság területén jelentkezhetnek.

A konferencia első napján délután a résztvevők megismerkedhettek egy már megvalósult finn kormányzati programmal, és egy angol példával. A tanulság minden esetben ugyan az volt: az e-szignó nem csodaszer, de használatával javulhat az ügyintézés színvonala, javulhat a lakosság és hatóságok kapcsolata. A második nap az önkormányzatokat érintő kérdések jegyében telt, ahol nemzetközi és magyar megoldásszállítók mutatták be a közigazgatási szféra számára ajánlott portál modelljeiket.

A digitalizálódás, az információtechnológiai fejlődés számos kérdést – kinek hasznos az e-szignó, marketing eszköz-e a digitális térkép, érték-e az adatvagyon, hogyan szavatolható a személyiségi jogok biztonsága - felvet és a megválaszolásához még sok-sok hasonló együttgondolkodásra alkalmat adó konferenciára lesz szükség.