A folyamatos forrongásnak kitett blockchain ipar és azon belül is a kriptovaluták még mindig gyerekcipőben járó világa ismét új frontot nyitott a fejlesztési lehetőségek előtt.

Mára bevett folyamatnak tekinthető a token és coin kibocsátás, vagyis az úgynevezett initial coin offering (elsődleges kriptovaluta kibocsátás, vagy ICO), ennek ellenére a releváns jogi környezet még távolról sem kiforrott. A tőkepiacokról jól ismert IPO és a népszerű közösségi finanszírozás szerelemgyerekeként jellemezhető elsődleges kriptovaluta kibocsátás az elmúlt két év során vált lakossági jelleggel is népszerű befektetési formává, és kezdte el foglalkoztatni jelentős volumenben mind a szabályozókat, mind az intézményi befektetőket.

Jogilag szabályozatlan

Az ICO-k jogi szabályozatlansága néhány pionír államtól eltekintve általánosnak mondható, pedig ez a fajta finanszírozási és befektetési forma a közelmúltra megkerülhetetlenné vált nem csak a kripto-, de a szélesebb értelemben vett blockchain-, vagy startup-ökoszisztémában is. A modell azonban a vélt vagy valós előnyei (mint a flexibilitás és egyszerűség, vagy az alacsonyabb készültségi szint elvárása) mellett jelentős korlátokkal bír a már működő vállalkozások számára.

ICO-val ugyanis jellemzően egy, még nem funkcionáló, kezdeti fázisban lévő projekt, ötlet, vagy éppen csak megalapított vállalkozás próbál finanszírozáshoz jutni, amiből az adott termék vagy ötlet tényleges fejlesztését, kialakítását kívánja fedezni. Ez a fajta megközelítés nagyfokú bizalmat kíván meg az adott projekt befektetőitől és transzparenciát az ICO kivitelezőitől. A szabályozás hiánya miatt azonban egy ICO projekt még a legmagasabb fokú óvatosság mellett is jelentős kockázatot hordozhat magában mindkét fél számára.

Kép: Pixabay

„Az úgynevezett „reverse”, vagyis fordított ICO segítségével viszont a már meglévő, centralizált operációval bíró, sokszor nagyvállalati méretű vállalkozások  egy már működő, megbízható üzleti modellt, egy konkrét, bevezetett terméket, üzletágat, vagy akár teljes vállalkozást tudnak decentralizálni és új piaci forráshoz juttatni IPO-tól, kockázati tőkebevonástól vagy más támogatási formától eltérő módon is” – mondta el dr. Kóka Gábor, a Deloitte Private magyarországi vezető partnere.

A tőzsde alternatívája

Ez a megközelítés azoknak a vállalatoknak jelenthet kitörési lehetőséget a rögzült piaci pozíciók közül, akik nem akarnak tőzsdére menni, vagy külső befektetőt bevonni a tulajdonosaik közé, viszont van olyan termékük, üzletáguk, vagy akár teljes leányvállalatuk, amelyet egy ICO lebonyolításán keresztül a már meglévő ügyfeleik, munkavállalóik, tulajdonosaik vagy teljesen publikusan, más kisbefektetők felé történő coin értékesítésen keresztül nyitnának meg.

Az ilyen formában beáramló tőke így egy már létező, transzparensen működő vállalkozást tud többlet erőforrásokhoz juttatni, a befektetőket pedig megbízható, ellenőrizhető múlttal rendelkező és prosperáló vállalkozások profitabilitásában részesíteni a gyakran átláthatatlan és nagyon magas kockázatú, még nem is létező projektekkel szemben.

Az ICO – a már meglévő vállalkozások számára pedig a fordított ICO – tehát ugyanolyan eszköz lehet, mint az IPO vagy a kockázati tőke. Ha tudjuk, hogy hogyan és mire használhatjuk, akkor rugalmas módon adhatunk új tartalmat a már meglévő termékeinknek, szolgáltatásainknak, vagy akár teljes vállalati struktúránknak.