A Huawei 16 különböző mutatót vizsgáló elemzése szerint minden egyes százalékpontos  GCI (Global Connectivity Index)-növekedés általában 1,4-1,9 százalékos növekedést hoz az egy főre jutó GDP-ben. A cég GCI-vizsgálata így nem csupán azt állapította meg, hogy egy ország távközlési hálózati összekötöttsége összefüggésben van a GDP-növekedés értékével, hanem azt is, hogy a fejlődő országoknál a nemzeti össztermék emelkedésénél mindez nagyobb százalékos arányt jelent.

A vizsgált országok közül a jelenlegi hálózati összeköttetés és a GDP-növekedés mértéke közötti összefüggést tekintve Németország áll a vezető helyen. A német elsőbbség az ország információs és kommunikációs technológiák (IKT) fejlesztésére irányuló erős elkötelezettségének és folyamatos beruházásainak köszönheti, amely versenyképes piacot teremt. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy az IKT-fejlesztésekre fordított beruházások a fejlődő országok növekedését közvetlenül is felgyorsítják. A Huawei szerint megfelelő központi-állami tervezéssel a potenciális hálózati összeköttetési lehetőségek teljes mértékben kiaknázhatóak, és az IKT (infokommunikációs technológia)-fejlesztések a nemzetgazdaságok növekedését segítik.

Kép: PP-archív

A hálózati kapcsolat, mint új termelési ágazat

A Huawei GCI tanulmánya elemezte továbbá azt is, hogy az egyes vállalatok miként fektetnek be IKT-be, hogyan nyernek értéket belőle, és miért van az, hogy míg egyes cégek digitális átalakuláson mennek keresztül, másoknál ez egyáltalán nincs napirenden. A vizsgálat eredményei alapján a vállalatok négy csoportra oszthatóak: átalakulók, stratégák, taktikázók és elmaradók csoportjára. Az átalakulók az üzleti fejlődés alapvető hajtóerejének tekintik az információs és kommunikációs technológiát, és folyamatos beruházásokkal, úttörőként alakítják át IKT-modelljeiket. Az átalakulók közé tartoznak az olyan cégek, amelyek a pénzügy, az oktatás, illetve az olaj- és gázipar, valamint a gyártás iparágban dolgoznak.

A GCI szerint a vállalatok 65 százaléka tervezi IKT-befektetéseinek növelését a következő két évben. A fejlődési rangsor élére pedig valószínűleg a pénzügyi cégek kerülnek, mivel közel háromnegyedük úgy nyilatkozott, hogy több mint 5 százalékkal szeretnék növelni IKT-befektetéseiket az elkövetkezendő két évben. A vállalatok informatikai fejlesztései során négy területre, a mobil szélessáv, a felhő alapú számítástechnika, a Big Data és a „tárgyak internete” (IoT – Internet of Things) korszerűsítésére koncentrálnak.

A Huawei előrejelzése szerint 2020-ra a globális IKT-kiadások nagyjából 5000 milliárd dollárra emelkednek. Manapság a hálózaton alapuló IKT-technológiák főként támogató rendszereket jelentenek, ám azzal, hogy az IKT egyre inkább a termelési rendszer részévé válik, a mai hagyományos szerepe átalakul, s értékteremtő rendeltetése lesz. A hálózati kapcsolat új termelési tényezővé válik a föld, a munkaerő, a tőke és a technológia mellett.

A Huawei prognózisai szerint 2025-re közel 100 milliárd hálózati kapcsolat jön létre világszerte, amelyek 90 százaléka nem az emberektől, hanem intelligens szenzoroktól származik majd. (A Cisco előrejelzése szerint 2018-ra közel annyi gép-gép közötti (M2M) kapcsolat lesz, mint a Föld lakóinak száma.) Ez a növekedés annak lesz tulajdonítható, hogy a világhálós kapcsolatok jobb kihasználása révén a vállalatok számára lehetőségek tárháza nyílik meg. A hálózati kapcsolatokat hasznosítva korszerűsödnek az üzleti folyamatok, csökkennek a költségek, és növelhető a hatékonyság.