A Tufts Egyetem kutatói áprilisban jelentették be új szenzorukat, amely a fogra szerelve ellenőrzi az adott személy táplálkozását és személyre szabott ajánlásokat nyújt ehhez. Egyidejűleg a Microsoft új szoftveréről adott hírt: az az embernek megfelelő pontossággal és sebességgel fordít kínairól angolra.
Miközben tehát óriási távlatokat nyitva egyre gyorsabban bontakozik ki, a negyedik ipari forradalom, nagy a veszély, hogy éppen azok az országok maradnak ki belőle, amelyeknek a legnagyobb szükségük lenne a fejlődésre. Az internetes összeköttetés mindmáig túlnyomórészt a fejlett országokra összpontosul és ha nem sikerül a világhálót kiterjeszteni, tovább mélyül a szakadék az emberiség tehetős és nincstelen része között – ennek minden következményével.
Holott drámai példák vannak arra, mit jelenthet az internet megjelenése a világ szegény részein. Indonéz farmerek jó fél év alatt meg tudták sokszorozni termékeik eladását, amikor a világháló révén kereskedőket találtak.
Brazília elmaradott északi részén a rossz szellemek által megszálltaknak tartották a saját tojásukat evő csirkéket és elégették azokat. Addig, amíg egy kamasz a You Tube videójából meg nem tudta, hogy az ok a szárnyasok kalcium-hiánya – azóta megoldják a problémát.
A net azonban igen lassan terjed a harmadik világban, mivel azt a kormányok túlnyomórészt a magánszektor, elsősorban a mobil-szolgáltatók feladatának látják.
Tanulságos, hogy a fejlesztési projekteket finanszírozó nemzetközi pénzintézetek az elmúlt hat évben forrásaiknak mindössze hat százalékát fordították internet-építési beruházásokra.
Mind ezeknek a bankoknak, mind a fejlődő világ kormányainak tisztában kell lenniük: internet nélkül a fél világ kimarad az új ipari forradalomból és még jobban leszakad.
(Forrás: WEF)
