Ma a weboldalak és a webáruházak különböző verziói a legtöbb cég esetében a digitális jelenlét alapköveinek számítanak. Sokan el sem tudják képzelni az üzleti életet a webes megjelenésük nélkül, míg a közösségi platformokra csak mint egyfajta kiegészítőre, jobb esetben forgalomterelőre gondolnak. Ugyanakkor a háttérben komoly átrendeződés zajlik. A közösségi oldalak, a Facebookkal (és annak leányaival) az élen, egyre több olyan szolgáltatást nyújtanak, amik megkérdőjelezhetik az egyéb webes megjelenések létjogosultságát.
Ehhez ráadásul olyan felhasználói tendenciák társulnak, amik a weboldalak, webáruházak, hírportálok ellen dolgoznak:
- A Föld internetfelhasználóinak 67 százaléka használ valamilyen közösségi oldalt, és az 52 százalékuk Facebookozik. (Forrás: We Are Social, 2016)
- Magyarországon az aktív internetezők 98 százaléka Facebookozik (Gemius 2016Q2: 5,4 millió 15 éve feletti internetező, Facebook 15+ 5,3 millió)
Jelenleg legalábbis...
Azzal ugyanis, hogy például a Facebookba egyre több olyan funkció kerül bele, amiket korábban csak weboldalakon értünk el, alapvetően változik meg az internetezés egyensúlya.
Ma már egyáltalán nem meglepő, hogy nem kell elhagynunk a Facebookot több esetben. Például ha elolvasnánk egy portál cikkét, akkor az a Facebookon belül jelenik meg az ún. instant cikk formájában. Ha megnéznénk egy terméket, akkor egy Facebook oldal bolt szekciójában találhatunk részleteket, ha pedig kíváncsiak vagyunk egy cég szolgáltatásaira, akkor a Facebook oldal szolgáltatások szekciójában vannak részletek. A hírlevél-feliratkozás és egy egyszerűbb nyereményjáték is megoldható a legnagyobb közösségi hálózaton belül egy ún. Lead hirdetésen keresztül is. A Messengerben pedig a vásárlás utáni értesítések érkezhetnek a vevőkkel, akik ráadásul egyre gyakrabban itt, a Facebook chat jogutódjában veszik fel a kapcsolatot a cégekkel.
A változás a mobil weboldalakat sem kíméli, ugyanis látogatásuk jelentős része Facebookon belülről érkezik, a közösségi hálózat saját böngészőjéből. Csupa-csupa olyan tevékenység, amiért korábban weboldalakra mentünk, vagy amikhez e-mailt kellett írni, ma már a Facebook család valamelyik tagjának felületén történik meg.
Az appoknak is befellegzett?
Ugyanakkor a weboldalak mellett a mobil alkalmazásokra is komoly veszélyt jelentenek a közösségi platformok. A mobil alkalmazásokkal ugyanis sok a gond:
- le kell tölteni az appot, ami gyakran több száz megabyte,
- gyakran kell frissíteni,
- minden alkalmazás máshogy néz ki, más funkciói vannak, amiket meg kell ismerni,
- a cégnek, amely publikálta az appot, kell hozzá rendszeresen tartalmat és frissítést biztosítani,
- a fejlesztőnek fel kell készülnie a különböző platformok rengeteg különböző eszközére.
- amerikai felhasználók különböző kutatások szerint havi szinten minimális mennyiségű alkalmazást telepítenek (1.: 49 százalékuk egyet sem: 2.: 25 százalékuk egyet sem)
- az alkalmazások 60 százalékát soha nem töltik le a Google Play sotre-ból (USA-adat).
- az emberek egy alkalmazást 7 nap után már nem futtatnak általában (nemzetközi adat).
- a felhasználók az okostelefonon töltött idejük 90 százalékát alkalmazásban töltik. (19 százalék Facebook, 12 százalék egyéb közösségi és üzenetküldő, YouTube 3 százalék – USA adatok alapján)
- amerikai felhasználók az alkalmazással töltött idejük 80 százalékát 3 alkalmazásban töltik
- a mobil weboldalak jelentős része Facebookon belül jelenik meg, a Facebook saját böngészőjében.
Amire egy étteremnek, masszázs-szalonnak, webáruháznak általában szüksége van, azt a Facebook–Messenger páros segítségével meg tudja oldani. Ehhez pedig egy app fejlesztési költségének a töredékére van csak szüksége.
Már jelenleg is számos példát látunk arra, hogy kkv-któl Facebook-oldalon, Messenger segítségével kérnek ajánlatot, ez a trend pedig erősödni fog. A funkciók bővülésének köszönhetően a vásárlás a weboldalakról Facebook-oldalakra vagy éppen Messengeren belülre kerül.
A Facebook és az Instagram lokáció alapú hirdetései offline hirdetési megoldásoktól (akár szórólapoktól, plakátoktól) is el tudják venni a büdzsét a célozhatóságuknak köszönhetően. A legtöbb mobil alkalmazás feleslegessé válik, hiszen az értesítések, a frissítések, a tartalmak be tudnak kerülni Messengerbe vagy Facebookba, ami a cégnek kevesebb fejlesztési költséget jelent, a felhasználóknak pedig egyszerűbb élményt és kapcsolatfelvételt, hiszen nem kell speciális boltokból letöltögetni sok száz megabyte-os alkalmazásokat.
Ne váljunk függővé!
Vagyis a közösségi média és az üzenetküldő platformok, az okostelefonoknak hála, egyre nehezebb helyzetbe hozzák a hagyományos webet és a mobil alkalmazásokat is. Hamarosan az a veszély fenyegeti a cégeket, hogy a Facebook (pontosabban a Facebook család) lesz az új internet. Ez önmagában rengeteg jó lehetőséget rejt, azonban kiszolgáltatottá is tesz, hiszen egyre több szálon kötődünk néhány felülethez.
A kis- és középvállalatoknak arra kell figyelni, hogy megtalálják a helyes arányt a közösségi platformok és a saját felületek között. Fel kell készülniük arra, hogy kihasználják a Facebook és a Messenger újdonságait, hiszen az elsőség aranyat érhet. A Facebook megoldásai, például a Vászon posztok vagy a Lead hirdetések segítségével fejlesztési költséget takaríthatnak meg.
A Messenger-botok feliratkozó gyűjtése pedig azt a korszakot idézi, amiben 5 évvel ezelőtt, az okleveles Facebook-játékok időszakában voltunk. Aki akkor, jó időben, gyorsan, kis költségen gyűjtött rajongó tömegeket, és megkerülhetetlen lett a piacon. Hasonló felfutásra számíthatnak azok, akik most Messengeren lépnek jó ütemben. (Itt olvashat erről részletesebben.)
Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy közben a saját felületeiket, saját weboldalukat, hírlevelüket, blogjukat is erősítsék a cégek, mert hosszú távon ez adhat biztonságot a közösségi platformokkal szembeni kitettségben.
Lévai Richárd közösségi média specialista RG Stúdió
