Az elmúlt években sokat hallhattunk arról, hogy őrült tempóban drágulnak a lakások, nem véletlen, hogy sokan fektették ingatlanba a pénzüket az elmúlt években. Ők arra apelláltak, hogy a drágulással elérhető haszon bőven meghaladja az inflációt, így tisztes reálhozamra tehetnek szert. (És akkor még nem is beszéltünk a kiadással elérhető bevételről.) Ők nem is spekuláltak rosszul, hiszen míg a Magyar Nemzet Bank (MNB) Lakásárindex szerint 2001. év végén átlagosan 144 172 Ft-ba került egy négyzetméter lakóingatlan Magyarországon, addig 2023. első negyedévében már 733 000 Ft-os átlagáron cseréltek gazdát a pesti téglaépítésű lakások. Ez több mint ötszörös emelkedés. (Mivel az MNB jelentős késéssel publikálja az ingatlanpiaci adatokat, ez utóbbi árnál a Duna House 2023. első negyedévi becslését vettük alapul.)
A Bankmonitor szakértői szerint árnyalja a képet természetesen, hogy ezzel együtt az átlagbér is emelkedett: miközben 2001-ben 64 750 Ft volt a teljes munkaidőben foglalkoztatásban állók havi nettó átlagkeresete a KSH szerint, 2023. márciusban a kedvezményeket is figyelembe véve 398 000 Ft-ot mértek, ami több mint hatszoros bérnövekedés. Eszerint 23 évvel ezelőtt 2,23 hónapot kellett dolgozni egy négyzetméter lakásért, idén márciusban 1,84 hónap volt ugyanez.
A lakásárak és a jövedelmek összehasonlítása azonban csalóka, a jövedelmek ugyanis jelentős szórást mutatnak: 2021-ben például a legalacsonyabb és a legmagasabb jövedelmi ötödbe tartozók átlagos nettó jövedelme (852 637 Ft, illetve 3 662 970 Ft) között 4,3-szoros volt a különbség. Az pedig egyéltalán nem evidens, hogy mindenkinek azonos mértékben nőtt a bére az elmúlt években, amire jó példa lehet a COVID járvány hatása az idegenforgalomban és vendéglátásban dolgozók pénzügyi helyzetére.
