Az Országgyűlés hétfőn fogadta el az új Országos Területrendezési Tervet (OTrT). Ez kijelöli a fejlődéshez hosszú távon elengedhetetlenül szükséges műszaki infrastruktúra létesítmények pontos helyét, előírásokat tesz a területfelhasználásra vonatkozóan, amelyekkel a potenciálisan káros következményekkel járó fejlesztéseket korlátozza. (Szorosan hozzátartozik a Balaton törvény.)

Az OTrT szoros kapcsolatban van az ország hosszú távú területfejlesztési koncepciójával, valamint az ágazati és regionális fejlesztési programokkal, de feladatát és műfaját tekintve eltér ezektől. Ugyanis nem arról születik döntés, hogy egy adott létesítmény megvalósítására mikor és milyen pénzügyi konstrukcióban kerüljön sor, hanem arról, hogy a létesítmény vagy beruházás megépítése - egy adott helyen - indokolt-e. Nem tartalmaz tehát adatokat és előírásokat (rangsorolást, ütemezést és költségbecslést), hanem egy hosszú távon elérendő jövőképet vázol fel.

Az OTrT-nek, mint területrendezési tervnek - szabályozó erejéből adódóan - hosszú távú és kiszámítható célokat kell tartalmaznia, amely alapul szolgál a helyi és megyei területrendezési terveknek. Az új jogszabály meghatározta a fejlesztések irányait, a többi között infrastruktúra - energetikai kérdésekhez nyújtott szabályozást.

A törvény kiemelt területei

• Az országos gyorsforgalmi közúthálózat hosszú távú fejlesztési koncepciója.
• Meghatározta a meglévő és tervezett 50 MW és annál nagyobb erőműveket, a villamos energia átviteli hálózat elemeit és a nemzetközi szénhidrogén szállítóvezetékek nyomvonalát.
• A Nemzeti Erdőtelepítési Programmal összhangban szabályozta az erdőtelepítésre alkalmas területeket.
• Az agrárágazatot érintő újdonság, hogy új elemként bevezette (a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek mellett) a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek fogalmát.
• A páneurópai ökológiai hálózat rendszerével összhangban (NATURA 2000 területek) szabályozta az országos ökológiai hálózatot. Lehatárolta az országos tájképvédelmi területeket.
• A kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területekre bevezette az övezet fogalmát.
• Öt párti egyetértésben fogadta el az Országgyűlés a kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi területek meghatározását, amelybe az ország védelmi képességét meghatározó, a NATO tagságból eredő, valamint a nemzetközi szerződéseiben vállalt kötelezettségei teljesítéséhez szükséges objektumok és területek tartoznak.

A törvény figyelembe veszi, hogy Magyarország európai uniós tagságával számos hazai jogszabály is módosult. Ezzel párhuzamosan a fogalom-meghatározás is kibővült. Olyan újonnan bevezetett fogalmakkal is találkozhatunk, amelyeket más jogszabályok eddig nem határoztak meg (pl. magterület, ásványi nyersanyag gazdálkodási terület, együtt tervezhető térség).