Az Európai Bizottság rendszeresen elemzi a tagországok gazdasági mutatóit és kilátásait. Ilyenkor, februárban úgynevezett köztes előrejelzést szokott közzétenni, de csak a hét legnagyobb uniós nemzetgazdaságról. Ezúttal azonban mind a 27 tagország tekintetében elvégezték a köztes elemzést. Magyarország esetében tavaly ősszel még 0,5 százalékos gazdasági növekedést jelzett előre a bizottság, mostani prognózisában viszont már stagnálást, visszaesést jósol. A testület az egész unióban idén várt növekedési kilátásokat is rontotta a tavaly novemberi előrejelzésben még 0,6 százalékra - az euróövezetben 0,8 százalékra - jósolt bővülésről. A végleges tavaszi előrejelzést a testület a tervek szerint májusban teszi közzé, a 2011. évi adatok véglegesítését követően.
Váratlanul megakadt a kilábalás
A jelentés emlékeztet arra, hogy uniós szinten a válságból való kilábalás tavaly váratlanul megtört. Ennek hatása - állapították meg a brüsszeli elemzők - áthúzódik 2012 első két félévére is, így csak az esztendő második felében várható szerény gazdasági növekedés. Éves szinten azonban stagnálás, az euróövezetben pedig enyhe, 0,3 százalékos recesszió lesz. Ez 0,6 százalékponttal kedvezőtlenebb kilátás az EU, és 0,8 százalékponttal rosszabb az euróövezet tekintetében, mint a tavaly november 10-én közzétett előzetes becslés.
A szóródás jelentős az egyes EU-tagországok között. Kilenc tagállamban várnak idén visszaesést, egy orszában stagnálást és tizenhétben növekedést. A legnagyobb, 2 százalék fölötti növekedésre Lettországban, Litvániában és Lengyelországban számítanak, a legrosszabb adat pedig Görögországban és Portugáliában - 4,4, illetve 3,3 százalékos visszaesés - várható. A magyar gazdaság szempontjából különösen jelentős német gazdaságban idén 0,6 százalékos növekedés lesz az Európai Bizottság szerint. Rosszak viszont a kilátásai Olaszországnak, ahol 1,3 százalékos recessziót jósolnak Brüsszelben. Az euróövezeten kívüli tíz EU-tagország közül egyedül Magyarországon várható idén GDP-csökkenés az uniós végrehajtó testület szerint. (A GKI Gazdaságkutató január végi előrejelzését itt olvashatja.)
Az inflációs várakozások valamelyest növekedtek a tavaly őszi előrejelzéshez képest: EU-szinten 2,3, euróövezeti szinten 2,1 százalékot várnak. Az áremelkedéshez nagyban hozzájárul az energia drágulása és a közvetett adók növekedése.
„Bár a növekedés leállt, látjuk az európai gazdaság stabilizálódásának jeleit. A gazdasági hangulat még mindig nyomott, de a pénzügyi piacokon enyhül a feszültség" - értékelte a folyamatokat Olli Rehn, a bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnöke. Szerinte immár sok olyan lépést megtettek, ami lényegbevágó volt a pénzügyi stabilitás megteremtése, a fenntartható növekedés és munkahelyteremtés megalapozása érdekében. Most - tette hozzá - határozott cselekvéssel el lehet indulni a stabilizációtól a növekedésösztönzés és állásteremtés felé.
A külső környezet rosszabb lesz a vártnál
A magyar gazdaság tavaly elsősorban a jó exportteljesítménynek köszönhetően bővült - mégpedig 1,7 százalékkal a friss előrejelzés szerint -, a belső kereslet ugyanakkor negatív maradt, bár a csökkenés mértéke mérséklődött, emlékeztet a bizottság a most kiadott időszakos elemzésében.. A bizonytalanságok, a magas munkanélküliség és a svájci frank árfolyam-emelkedése miatt növekvő eladósodottság következtében a háztartások fogyasztása sem mutatott fellendülést.
Az év második felében a gazdaság ellenállóbbnak bizonyult a bizonytalanságokkal szemben, mint azt az őszi előrejelzésének idején vélte a bizottság, ennek hatása az idei növekedésre azonban még bizonytalan, egyebek között azért, mert valószínűtlen, hogy megismétlődik a tavalyi bővüléshez hozzájáruló agrárteljesítmény-növekedés, amelynek háttere a gyengébb 2010-es teljesítmény volt.
A külső környezet rosszabb, mint azt az őszi előrejelzés idején várták, mert Magyarország legnagyobb exportpiacai a reméltnél kisebb mértékben bővülnek. Ennek érezhető hatásai vannak a növekedési kilátásokra, mert a magas exportarány miatt a magyar gazdaság nagyon nyitott, áll a bizottság jelentésében. Megemlíti a jelentés azt is, hogy a Malév közelmúltbeli csődje is negatív hatással lehet a szolgáltatások exportjára, illetve importnövekedéssel is járhat ezen a területen, bár a cég GDP-arányos hozzáadott értéke korlátozott volt. A Mercedes autógyár a terveknek megfelelően ez év első felében megkezdi a termelést, és ezzel - a tavaly őszi előrejelzésben vártnak megfelelően - segíteni fog abban, hogy Magyarország növekvő piaci részesedéshez jusson.
Magas magyar infláció
A első negyedévben a pénzügyi szigor -amely részben az adócsökkentések miatti bevételkiesés korrigálása miatt szükséges - még érinteni fogja a belföldi keresletet a prognózis szerint. Az adócsökkentés hatását tavaly mérsékelte a magánnyugdíjalapok vagyonának áthelyezése az állami pillérbe - teszi hozzá a jelentés, amely arra is kitér, hogy a devizahitelek kedvezményes végtörlesztésének teljes hatása - még a kormány és a bankszövetség tavaly aláírt megállapodásának hatását is figyelembe véve - negatív a pénzügyi szektorra, és ez kihat a hitelkínálatra is. A negatív hatást ugyanakkor enyhíti, hogy a költségek viseléséből az állami szektor is kiveszi a részét, a bérkompenzációs rendszer révén pedig a vártnál kisebbek lesznek a cégek terhei.
Az infláció idén 5,1 százalékos lesz Magyarországon - uniós átlagban 2,3 százalék - az előrejelzés szerint. A bizottság ezt jelentős részben a közvetett adók, köztük az áfa emelkedésének tulajdonítja, emellett a feltételezettnél magasabb olajáraknak és az útfenntartási támogatás csökkentésének.