Pest esetében meghaladta a vármegyei átlagot a Falusi CSOK-os települések bővülése (+0,3 százalék, illetve +0,4 százalék), miután az előbbi negyedére esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. Baranya a maga 0,3 százalékos lélekszám-növekedésével kilóg a sorból, mivel a preferált településeinél nemhogy növekedés nem látszik, hanem azok 0,3 százalékos fogyást mutatnak. Az elemző szerint ez arra lehet példa, hogy ha valahol a gazdasági szerkezet nem kedvez a kistelepülési létnek, ha nincsenek olyan centrumok, amelyek környezetében könnyebb az élet, akkor hiába a kedvezmény, az a terület nem lesz vonzó.
A többi vármegyében a Falusi CSOK ereje abban mutatkozott meg, hogy a preferált települések lélekszámfogyása mérsékeltebb volt a vármegyei átlagnál, sőt néhány esetben azok még növekedni is tudtak. Utóbbiak közül a legsikeresebbnek Győr-Moson-Sopron preferált kistelepülései mutatkoztak: 0,7 százalékkal bővültek, míg a vármegyei átlag 1,7 százalékos fogyást mutatott. (Ezt az eredményt árnyalhatja, hogy egy esztendővel korábban még a vármegye összlakossága is bővült, 0,2 százalékkal.) 2022-ben a növekedni képesek közé tartoztak még Vas (+0,3 százalék), Zala és Hajdú-Bihar (egyaránt +0,2 százalék) kistelepülései.
Vannak térségek, amelyekben bár végül minden kategóriában fogyást mutatott a statisztika, a kedvezményezett települések lényegesen ellenállóbbnak bizonyultak, mint a környezetük. Így Nógrádban az átlagos népességvesztés 1,9 százalék százalék volt, míg a Falusi CSOK-os településeken mindössze 0,1 százalék. Hasonló különbségek adódtak Békésben (-2,6 százalék és -0,9 százalék) valamint Szabolcs-Szatmár-Beregben (-2,1 százalék és -0,4 százalék) is.
