A választások előtt a parlamenti pártok elnökeitől tudakolták, és pontozással minősítették a Vállalkozók és Munkaadók Szövetségében az adott politikai tömörülés gazdasági programját.  A VOSZ ügyvezető elnöke, Demján Sándor ebből az apropóból nyilatkozta is: Hazafias tett lesz, ha a győztes párt nem tarja meg az ígéreteit. A választások után nem sokkal pedig, miközben a szövetség vitatta a felállt új kormányzat adórendszerbe történő évközi visszamenőlegesen is hátrányt okozó beavatkozását, pontokba szedve ismertette az egyensúlyjavító csomagról alkotott véleményét. A folytatásnak is eljött az ideje, augusztus 28-án az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak - így tehát egyebek között a VOSZ-nak - adatik meg, hogy a kormányzat konvergencia programjáról tegye közzé meglátását. Vajon letudható a szövetség véleménye annak elismerésével, hogy a győztes kellően hazafias cselekedetet hajtott végre, hiszen egyensúly-javító, illetve a konvergencia programja feketén-fehéren bizonyítja, nem tarja meg a választási ígéreteit? A VOSZ ügyvezető elnökének tanácsadója, Lőrincze Péter a szövetség érvelését fogalmazta meg a Piac és Profitnak adott válaszában.

- Az OÉT elé került dokumentum az én olvasatomban is csak részben egy olyan anyag, amit a konvergencia program megalapozása érdekében rövidesen meg kell a kormánynak küldenie Brüsszelbe - fejtette ki Lőrincze Péter. - Inkább úgy vélem, hogy az alapja lehet egy olyan középtávú nemzeti programnak, mely az egyensúly helyreállítása mellett a fejlesztéssel - ideértve az európai uniós alapokat is - és a reformokkal is behatóan foglalkozik. Ha a VOSZ elé került anyag kormányprogram marad csak, úgy kevés esély van a sikeres végrehajtásra. Olyan cselekvési programmá kell válnia, mellyel a munkavállalók és a munkaadók többsége is egyetért. Ez lehet egy társadalompolitikai-gazdaságpolitikai "nemzeti minimum" és talán az első eset a rendszerváltozás óta arra, hogy az országnak középtávú koherens gazdaságpolitikája van. Vagyis e dokumentumon azután is dolgozni kell majd, hogy azt a kormány Brüsszelnek megküldte és azt a Bizottság netán elfogadta. Az igazi garanciája a sikernek ugyanis az lesz, ha azt az ország, a gazdasági élet szereplői is elfogadják.

- Egyensúlyra azonban itt és most van szükség...

- A választási kampány folyamán a VOSZ több alkalommal hangsúlyozta az egyensúly helyreállításának fontosságát és kísérelte meg - jórészt hiába -, hogy a hangzatos kampányígéretek helyett a gazdaság valódi gondjairól essék szó. Számunkra a Gyurcsány-csomag tehát nem meglepetés volt, következésképp megértettük, elfogadtuk annak szükségességét.  A konvergencia program dokumentuma bátran be is vallja, hogy a második Gyurcsány-kormány mandátumának majdnem teljes idejét igényli az egyensúly helyreállítása. Valamennyien tudjuk, hogy önmagukban a megszorító intézkedések nem a mozgósításra, hanem a rezisztencia kiváltására alkalmasak. E programnak tehát kellene, hogy legyen egy - jobb szó híján - "víziója". Mi történik 2009-ig és azután annak érdekében, hogy a munkavállalók és a munkaadók érezzék, hogy helyzetük - nem feltétlenül csak jövedelmük - érezhetően javul? Hol mutatkozik majd az meg, hogy "egy élhetőbb Magyarországot építünk"?

- Megtalálták a dokumentumban, hogy hol mutatkozik meg?

- A reformokkal nem szabad várni addig, amíg az egyensúly helyreáll. A reformok nem azonosak azzal, hogy csökkentem a ráfordításokat egy adott ágazatban. Vegyük a közigazgatást. Természetesen szimpátiával olvasom azt, hogy a közszférában "teljesítménykövetelmények megfogalmazása, a felesleges intézmények megszüntetése" a feladat. Nem tartható "a GDP mintegy felét újraelosztó" állam. A közigazgatásban azonban a reform nem egyenlő a pusztán 20 000 fős létszámcsökkentéssel, intézmények megszűntetésével, a működési költségek befagyasztásával. Az állampolgárnak és a vállalkozónak egyaránt jobb szolgáltatásokat kell kapnia, ezekhez könnyebben kell hozzáférnie - szükséges tehát az "e adminisztráció" például, melyet, - helyeselhetően - tartalmaz is a program. A felesleges hatásköröknek kell megszűnniük.#page#

- Az újraelosztás főleg felsőoktatási "pénznyelőhelyét" a VOSZ ügyvezető elnöke igen gyakran - finoman szólva - ajánlotta a reformok kidolgozóinak a figyelmébe. Most él a szövetség az alkalommal?

- A közigazgatásénál is kritikusabbnak gondoljuk azt a helyzetet, amit a program az oktatási fejezetben tárgyal. Magam is bíráltam azt az ellentmondást, hogy miközben az "elmúlt 25 évben több mint háromszázezerrel csökkent a gyermekek száma, közel 30 000-rel nőtt a pedagógusok létszáma". A VOSZ folyamatosan ajánlotta, hogy hasonlítsuk össze az azonos feladatot végző tanárok létszámát a rájuk eső diákokéval különböző országokban, és jelentős arányeltérés esetén vonjuk le a következtetést. Ugyancsak kritizáltuk, hogy miközben a műszaki egyetemisták aránya vészesen csökken hazánkban, drámaian nő a kommunikációs szakosok, egyiptológusok száma, természetesen folyamatosan növelve az állástalan diplomások körét. Innen nézve tehát a dokumentumot - mely ilyen változtatásokat is képvisel - nyilvánvalóan támogatandó. De a kevesebb iskolából, kevesebb pedagógusból, kisebb államilag finanszírozott létszámból, kevesebb felsőoktatási intézményből még nem lesz automatikusan magasabb színvonalú középiskola, elitképzés, luxemburgi mértékű idegen nyelvismeret. E fejezetben is jobban ki kellene bontani a "reformszálat".

- Lesz vízió és lesz reform is. De mi lesz addig?

- Tény, a belföldi fogyasztást mérsékelni kell, ennek pedig logikus következménye a gazdasági növekedés visszaesése. Ha más területen semmi sem történik. De a magyar gazdaság nyitott, az Európai Unióba szabadon exportálhat. Ki kell mondani, hogy a stabilizációs időszakban hazánk számára a legfontosabb kitörési pont az export.  És akkor talán a beruházások növekedési üteme sem esik vissza 2007-re 60 %-kal. A nyár elejéhez képest a forint árfolyama elmozdult a 240-250-es sávból - az euróhoz mérve - a 270-280-as sávba. Vagyis a középárfolyam felé. A hazai sajtó egy része ezt negatívnak minősítette. Javasoljuk, hogy a kormány stratégiai célként kezelje az exportot mérsékelten ösztönző árfolyamot annál is inkább, mivel egy mérsékelt infláció ma aligha okoz problémát.

- Mikorra várja, reméli az eurót a VOSZ, s nevesítené-e a konvergencia programban is a dátumot?

- Üdvözlendő, hogy a program céljai között az első helyre került "a vállalkozások versenyképességén, jövedelmezőségén alapuló növekedés". Ebből a szempontból helyes, hogy az euró bevezetését a program nem erőlteti, céldátumot nem határoz meg. Minden bizonnyal 2002 óta ez lett volna a negyedik évszám. Van egy amerikai mondás, éppen idevág, "ígérj kevesebbet, de teljesíts többet". Jó, hogy-a korábbi kritikákat is figyelembe veszik, a programba bele is fogalmazták, hogy "a hiány mérsékléséhez szükséges források 80 %-át az állami kiadások GDP-hez viszonyított arányának mérséklésével kívánja megteremteni".  De nem jó, hogy még ezzel együtt is 2009-ben az adó és járulékbevételek aránya a GDP-ben a jelenlegit 1,7 százalékponttal fogja meghaladni. Ez pedig a vállalkozások versenyképessége szempontjából rendkívül kedvezőtlen. Különösen áll ez a kis és középvállalkozásokra. A "vízióhoz" szerintünk az is hozzátartozik, hogy az elvonások aránya a GDP-ben belátható időn belül mérséklődjön.

-  A VOSZ hogyan fogadta, hová sorolta a konvergencia program bevételt növelő intézkedéseinek a fejezetét?

- E fejezet egyébként világosan mutatja egynémely pénzügyi szervezet véleményét a vállalkozásokról és azok működéséről. Az elvárt társasági adó azoknak jelent többletterhet, akik a nyereségüket "leköltségelték" és megkerülték az adófizetést - állítja a dokumentum. Aki vállalkozást működtet, az tudja, hogy költséget elszámolni általában nem egyszerű. Kell hozzá szerződés, teljesítési igazolás, számla, utalás. A kettős könyvelést több mint 500 éve ismerjük, alapszabály, hogy valaki költsége másnál bevétel, tehát adóalap. Persze, lehet számlát hamisítani, vásárolni. De talán el kellene ismerni, hogy ez a kisebbség. A vállalkozások többsége igyekszik egyszerűen a felszín felett maradni. A hatóság azonban ahelyett, hogy a valóban bűnöst állítaná elő - ezt szolgálnák az ellenőrzések - , a "kollektív  bűnösség" alapján mindenkit büntet. Könnyű belátni, hogy ezzel csak azoknak a hajlandóságát erősíti, akik eddig tisztességesek voltak, hogy a jövőben tevékenységüket a szürke zóna felé tolják el. Az első Gyurcsány-kormány komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a gazdaságot, amennyire lehet, fehérítsük ki. Ezt kell folytatnia a második Gyurcsány-kormánynak is.