Országos hálózattal

November 6-ától új neveket kell megtanulniuk a távközlési piacot figyelőknek – V-Fon, V-Com, V-Net –, ám ezek mögött a tevékenységét Magyarországon 1994-ben megkezdett francia tulajdonú Vivendi Telecom Hungary áll. A folyamatosan bővülő cégcsoport ugyanis ma már országos lefedettséggel kínálja szolgáltatásait: a hagyományos hang- és adatátvitelt, a XXI. század különleges üzleti kommunikációs lehetőségeivel kiegészítve. Polányi Sándor vezérigazgatót elsősorban a friss szervezeti változásokról kérdeztük.

– Milyen régi/új cégeket takarnak az új nevek?

– A Vivendi Telecom Hungary életében a legutolsó nagyobb lépés az UTI magyarországi érdekeltségeinek – a szigetszentmiklósi KisDunacom, az esztergomi Egomcom, a dunaújvárosi Dunatel, a veszprémi Bakonytel – a megvásárlása volt az idén áprilisban, aminek következtében a cégcsoport Magyarországon – a Matáv után – a második legnagyobb vezetékes távközlési szolgáltató lett. Hiszen már ezelőtt is idetartozott a szegedi DélTáv, a váci DigiTel és a jászberényi JászTel, továbbá az országos adatátviteli szolgáltatást nyújtó PartnerCom. Az elhatározott szervezeti változások – amelyeket egy arculati-stratégiai váltás is kísér – elsősorban vezetési oldalról hoztak létre egy, a korábbinál jobban áttekinthető struktúrát. Az új szervezetben először is jól elkülönülnek egymástól a napi, taktikai feladatok és a jövővel kapcsolatos stratégiai teendők. Míg ez utóbbiért egyértelműen a cégcsoport központja, a Vivendi Telecom Hungary a felelős, a napi teendők négy nagy egységbe kerültek. Ebből három a kereskedelmi tevékenységet folytató cég, és a negyedik az infrastruktúrát, a műszaki üzemeltetést országosan összefogó egységünk. A kereskedelmi cégek közül „V-Fon” névre kereszteltük azt, amelyik az említett hét koncessziós társaságot vonja össze, marketingszempontból november 6-ától, jogilag lépcsőzetesen a jövő év első felében. A mintegy kétezer üzleti előfizető adatátviteli igényeit elégíti ki a „V-Com”. A meglévő internetes tevékenységet fejleszti, illetve bővíti internetes tartalomszolgáltatással az önállóan jövő januárban induló „V-Net”.

– Mit érzékelhetnek majd mindebből, például a szolgáltatások minőségében az ügyfelek?

– Egyrészt ezután is ugyanazok a kollégák fogják kiszolgálni őket, mint akiket más cégnevekhez kapcsolva már megismertek, csakhogy ezen kollégák mögött mostantól a teljes országos hálózatunk szakértelme ott áll. Másrészt mire a hangátvitel területén a Matáv Rt. monopóliuma megszűnik, addigra a jelenleg különböző minőségű hálózatokat egységessé tesszük. A különböző minőség természetesen mindenhol egy bizonyos szint feletti szolgáltatást takar, de mivel más-más irányítással épültek ki a hálózatok, mint mondtam, egységesíteni kell őket.

– Elkészült-e már a következő évre, évekre szóló részletes fejlesztési programjuk?

– A jövő évi nagyon részletes fejlesztési ütemterv most készül, annyit azonban elébe bocsátanék, hogy még az idén létrehozunk tizenhat, a saját ellátási területünkön kívül eső városban úgynevezett szolgáltatás-hozzáférési pontokat. S ezzel tesszük az adatátviteli kínálatunkat valóban országossá.

– Úgy tudom, ezekben a hetekben fejeztek be egy másik nagy munkát: hazai egyetemek, főiskolák informatikai rendszereinek az összekapcsolását.

– Erre a megbízásunkra különösen büszkék vagyunk, hiszen a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési (NIIF) Program keretében meghirdetett pályázatot a Matávval közösen, ám úgy nyertük el, hogy a hagyományos Matáv-felségterületnek számító budapesti intézményekben és több nagyobb vidéki egyetemen mi hozhattuk létre a távközlési rendszert, míg versenytársunknak négy nagy vidéki egyetemi központ mellett főként a kisebb, szintén vidéki oktatási intézmények maradtak. Ráadásul a kiírásban szereplő 34 Mbps-mal szemben 155 Mbps sebességű gyors adatátvitelt biztosítottunk, nagyon olcsón és nagyon rövid idő alatt.