A Vodafone több mint ezer alkalmazottat foglalkoztat Magyarországon és a beszállítók munkatársaival együtt további többezer emberrel működik együtt. Vitai Attilától megtudtuk, a multinacionális cégek nem rettentek meg az elmúlt hónapban tapasztalat eseményektől, sáveltolás ide, kamatemelés oda, hosszútávon gondolkodnak és reménykednek. Mindemellett a forintban felvett hitelek miatt nem örültek a Vodafone-ál sem a kétszeri jegybanki alapkamat növelésnek, ám – ahogyan vélhetően a multik többsége is - bíznak abban, hogy hamarosan visszaáll a rend. A gazdaság szereplőire nehezedő adóterhekkel kapcsolatban Vitai kijelentette: adó mindenhol létezik, ki kell fizetni a Vodafone Magyarország – mivel veszteséges – ebben még nem érintett.
Drágák vagyunk
A világszinten lelassult növekedést Magyarország is megérzi, ám sok alternatíva van a lassulás mérsékléséhez. Első és legfontosabb feladatként a visszaeső turizmus fellendítésének szükségességét említi Vitai, mely az itthon elköltött külföldi pénzek miatt jelentős bevételi forrást jelentene az országnak. - Amíg évekkel ezelőtt a Balaton tele volt turistákkal, addig ma igen foghíjasok a strandok, kevesen vannak, és az okok a színvonal és az árak eltérő ütemben való növekedésében keresendők. Sok esetben Magyarország drágábban nyújtja gyakorlatilag ugyanazt, mint évekkel ezelőtt. A turizmusra vetítve Magyarország leginkább kompetíciós problémákkal küszködik, melyet elsősorban a – még a mostani leértékelések után is – a túlértékelt forintnak köszönhet az ország. Angliában például a hajdani 370 forintos font árakhoz képesti jelenlegi 430 forintos árfolyam mellett a helyiek szívesebben költik el pénzüket Törökországban, Görögországban, vagy Spanyolországban, ahol az emberek közel ugyannyi pénzért, ám sokszor jóval magasabb színvonalon élvezhetik a jól megérdemelt szabadságot – hangsúlyozta a Vodafone vezérigazgatója. Az előbb említett indokok miatt további forint leértékelés mellett látja a pozitív magyarországi jövőképet.
Profi diplomatákra van szükség
Angliában a ’70-es évek végén az állam - az olaj- és energiapiaci, vasúti hálózati privatizációkat követően - kivonult mindenből és azóta is csak nagyon indirekt módszerekkel szól bele az egyes folyamatokba, ha szükséges. Az ezt az időszakot követő gazdasági növekedés ezen stratégiai sikerességét bizonyította és bizonyítja azóta is. A ’80-as években történt angliai nehézipari művek, bányák bezárását követően az állam gondoskodott az így felszabadult munkaerő képzéséről, mellyel nagyban hozzájárult ahhoz, hogy később az informatikai ágazat egyik legmeghatározóbb országaként nézhessen Angliára a világ.
Magyarországgal – elsősorban a negyven éves „kimaradás” és az angol államrendszerhez képesti alapvető strukturális különbségek miatt – persze nem hozhatunk párhuzamokat, ám hosszútávon irányadó lehet a brit modell. Angliában a kormányzó pártok cserélődése nem vonja magával az egyes fontos tisztségekben lévő hivatalnokok cserélését, így sokkal inkább biztosítható az állandó apparátus hatékony működése. Vitai Attila szerint amíg itthon egy lakosra közel kétszer annyi politikus jut, mint Angliában és amíg sokan önnön érdekek vezérelte foglalkoznak a politikával, addig mindig lesznek olyan emberek, akik nem produktívak olyan mértékben, mint szükséges lenne. – Profi, karrierista diplomatákra és politikusokra lenne szüksége az országnak. – hangsúlyozta a vezérigazgató. Szerinte a másik legfontosabb feladat, hogy az állam az oktatás támogatásával segítse, hogy minél több és minél képzettebb szakemberek dolgozhassanak az országnak. Ezzel kapcsolatosan az oktatástól való elvonásokat sem tartja jó iránynak, és az olcsóbb munkaerő biztosítása mellett a hozzáadott érték növelését tartja még kulcsfontosságúnak a versenyképesség növeléséhez. – Amellett, hogy sok piaci ágazatban már a regionális központok adottak, egy megfizethető, kiválóan képzett munkaerőállománnyal sokkal nagyobb esélyekkel pályázhatna Magyarország egyes európai cégek Közép-Kelet Európai központjainak itthoni létrehozására.
Kapcsolódó anyagok:
A Kopint-Datorg adatai szerint nincs válság
A kormányfő álláspontja
Demján Sándor: Válságban...
Parragh László: Becsomagolva
Jancsó Péter: El a kezekkel...
Zwack Péter: Üdvös az enyhén növekvő infláció
Vereczkey Zoltán kamarai alelnök szerint ideje cselekedni
Gulyás Imre az állam talpraállító politikájában bízik
Vadas Tamás remél
Koji László egyetért Demján Sándorral
Fodor Isván szerint a célegyenesben energiatartalékra van szükség
Drágák vagyunk
A világszinten lelassult növekedést Magyarország is megérzi, ám sok alternatíva van a lassulás mérsékléséhez. Első és legfontosabb feladatként a visszaeső turizmus fellendítésének szükségességét említi Vitai, mely az itthon elköltött külföldi pénzek miatt jelentős bevételi forrást jelentene az országnak. - Amíg évekkel ezelőtt a Balaton tele volt turistákkal, addig ma igen foghíjasok a strandok, kevesen vannak, és az okok a színvonal és az árak eltérő ütemben való növekedésében keresendők. Sok esetben Magyarország drágábban nyújtja gyakorlatilag ugyanazt, mint évekkel ezelőtt. A turizmusra vetítve Magyarország leginkább kompetíciós problémákkal küszködik, melyet elsősorban a – még a mostani leértékelések után is – a túlértékelt forintnak köszönhet az ország. Angliában például a hajdani 370 forintos font árakhoz képesti jelenlegi 430 forintos árfolyam mellett a helyiek szívesebben költik el pénzüket Törökországban, Görögországban, vagy Spanyolországban, ahol az emberek közel ugyannyi pénzért, ám sokszor jóval magasabb színvonalon élvezhetik a jól megérdemelt szabadságot – hangsúlyozta a Vodafone vezérigazgatója. Az előbb említett indokok miatt további forint leértékelés mellett látja a pozitív magyarországi jövőképet.
Profi diplomatákra van szükség
Angliában a ’70-es évek végén az állam - az olaj- és energiapiaci, vasúti hálózati privatizációkat követően - kivonult mindenből és azóta is csak nagyon indirekt módszerekkel szól bele az egyes folyamatokba, ha szükséges. Az ezt az időszakot követő gazdasági növekedés ezen stratégiai sikerességét bizonyította és bizonyítja azóta is. A ’80-as években történt angliai nehézipari művek, bányák bezárását követően az állam gondoskodott az így felszabadult munkaerő képzéséről, mellyel nagyban hozzájárult ahhoz, hogy később az informatikai ágazat egyik legmeghatározóbb országaként nézhessen Angliára a világ.
Magyarországgal – elsősorban a negyven éves „kimaradás” és az angol államrendszerhez képesti alapvető strukturális különbségek miatt – persze nem hozhatunk párhuzamokat, ám hosszútávon irányadó lehet a brit modell. Angliában a kormányzó pártok cserélődése nem vonja magával az egyes fontos tisztségekben lévő hivatalnokok cserélését, így sokkal inkább biztosítható az állandó apparátus hatékony működése. Vitai Attila szerint amíg itthon egy lakosra közel kétszer annyi politikus jut, mint Angliában és amíg sokan önnön érdekek vezérelte foglalkoznak a politikával, addig mindig lesznek olyan emberek, akik nem produktívak olyan mértékben, mint szükséges lenne. – Profi, karrierista diplomatákra és politikusokra lenne szüksége az országnak. – hangsúlyozta a vezérigazgató. Szerinte a másik legfontosabb feladat, hogy az állam az oktatás támogatásával segítse, hogy minél több és minél képzettebb szakemberek dolgozhassanak az országnak. Ezzel kapcsolatosan az oktatástól való elvonásokat sem tartja jó iránynak, és az olcsóbb munkaerő biztosítása mellett a hozzáadott érték növelését tartja még kulcsfontosságúnak a versenyképesség növeléséhez. – Amellett, hogy sok piaci ágazatban már a regionális központok adottak, egy megfizethető, kiválóan képzett munkaerőállománnyal sokkal nagyobb esélyekkel pályázhatna Magyarország egyes európai cégek Közép-Kelet Európai központjainak itthoni létrehozására.
Kapcsolódó anyagok:
A Kopint-Datorg adatai szerint nincs válság
A kormányfő álláspontja
Demján Sándor: Válságban...
Parragh László: Becsomagolva
Jancsó Péter: El a kezekkel...
Zwack Péter: Üdvös az enyhén növekvő infláció
Vereczkey Zoltán kamarai alelnök szerint ideje cselekedni
Gulyás Imre az állam talpraállító politikájában bízik
Vadas Tamás remél
Koji László egyetért Demján Sándorral
Fodor Isván szerint a célegyenesben energiatartalékra van szükség