Az ingatlan-nyilvántartási jog teljeskörű megújításával párhuzamosan az építményi jog magyar jogba történő visszavezetésére tesz javaslatot egy új jogszabálytervezet, amelyet a napokban küldtek társadalmi egyeztetésre, és amelytől a gazdaság versenyképességének növelését remélik a törvényhozók. Ahhoz, hogy lássuk, ennek milyen beruházáskönnyítő és gazdaságélénkítő hatásai lehetnek, azt is át kell tekintenünk, mit is jelent az építményi jog, és melyek a legfontosabb jellemzői – mutat rá dr. Gortva Martin, a Kapolyi Ügyvédi Iroda ügyvédje.
Az építményi jog fogalma, jellemzői
Az új jogszabálytervezet szerint az építményi jog jogosultja épületet létesíthet vagy hasznosíthat az ingatlanon, vagy annak felszíne alatt. Ez azt jelenti, hogy egyaránt jogosult épület építésére, illetve ennek érdekében az ingatlan igénybevételére, a felépült vagy fennálló épület birtoklására, használatára és hasznainak szedésére is. Az építményi jog egyaránt kiterjed az annak alapján létesített vagy hasznosított épületre és annak alkotórészeire. Az építményi jog forgalomképes jogosultság, átruházható és jogutódlás tárgyát is képezheti, a közös tulajdonra vonatkozó szabályok alkalmazása mellett egyidejűleg és együttesen több jogosultat is megillethet. Az építményi jog zálogjoggal, az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel megterhelhető, azonban ez nem egyenértékű az ingatlant terhelő jelzálogjoggal – emlékeztet rá a szakértő.
Az előterjesztés alapján az építményi jog írásba foglalt szerződéssel, határozott időtartamra alapítható, és annak létrejöttéhez a szerződésen kívül a jognak a jogosult javára történő, ingatlan-nyilvántartási bejegyzése is szükséges. A törvényjavaslat lehetőséget biztosít arra, hogy az ingatlan tulajdonosa saját maga, mint jogosult javára alapítsa meg az építményi jogot és azt önállóan zálogosítsa el. Fontos kiemelni, hogy az építményi jog megszűnik, ha azt a jogosult tizenöt éven át nem gyakorolta, vagy abban az esetben, ha azt ötven évnél hosszabb időre alapították, a megalapítástól számított ötven év elteltével is. Szintén fontos hangsúlyozni, hogy az építményi joggal terhelt ingatlan átruházása vagy megterhelése az építményi jog fennállását nem érinti, illetve az építményi jog átruházása vagy annak megterhelése az ingatlanra vonatkozó tulajdonjogot szintén nem érinti. Ugyanígy kijelenthető, hogy az építményi jogon alapított zálogjog nem korlátozza az érintett ingatlan átruházását vagy biztosítéki jogokkal való megterhelését.
