Az építményi jog alapján létesített épület a felek eltérő megállapodásának hiányában – melyre a jogszabály tervezete az épület és a föld elváló tulajdonára vonatkozó szabályok szerint lehetőséget biztosít – az érintett ingatlan alkotórésze marad abban az esetben is, ha az ingatlan tulajdonosa és az építményi jog jogosultja eltérő személyek. A felépítmény tekintetében tehát az építéssel nem jön létre automatikusan önálló tulajdonjog.
Az építményi jog részletes tartalmát és terjedelmét az érintett felek az egyes jogszabályi keretek között (ide értve különösen az építési jogi, illetve ingatlan-nyilvántartást érintő előírásokat, így például a helyi építési szabályokat és a beépíthetőség mértékét) szabadon határozhatják meg. Azt azonban fontos kiemelni, hogy önmagában a jog alapítása és bejegyzése a törvényjavaslat szerint nem feltételezi az építési engedély meglétét. A jogintézmény alapítása a felek szabad megállapodása alapján történhet ellenérték nélkül, ingyenesen, vagy visszterhesen is. Utóbbi esetben az építményi jog jogosultja egyszeri és/vagy időszakonként visszatérő szolgáltatás, az úgynevezett építménybér teljesítésére köteles, melynek mértékét és esedékességét a felek a jogot alapító szerződésben kötelesek meghatározni.
Természetesen a fentiek több jogszabály, így az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény irányadó módosítását is indukálják, mely szerint, a törvényjavaslat elfogadása esetén az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó bejegyezhető jogok köre kiegészül az építményi jog intézményével.
