Az eddigi tapasztalatok alapján a leggyakoribb szabályszegés továbbra is a nyugtaadás elmulasztása. Ez a bevételtitkolási mód az egyike a három legsúlyosabb adóügyi jogsértésnek (a számla- vagy nyugtaadás elmulasztása, a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása és az igazolatlan eredetű áru forgalmazása), amelyek megszegése súlyos szankciókkal jár.

Egyrészt mulasztási bírsággal: az a vállalkozás ugyanis, amelyik elmulasztja a nyugtaadást vagy az alkalmazotti bejelentést, akár kétmillió forintos mulasztási bírsággal is számolhat. Igazolatlan eredetű áru esetén egymillió forint a bírság maximuma.  Másrészt, a három legsúlyosabb adóügyi jogsértés miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tizenkét nyitvatartási napra lezárhatja a vállalkozás üzletét is. Ismételt mulasztásnál a hivatal nem mérlegelhet, köteles a lezárást mint szankciót alkalmazni. Harmadrészt, speciális szabályok vonatkoznak a kedvezményes adózási módot választókra, ezért a katásoknak és a kivásoknak egyáltalán nem éri meg kockáztatni. Elesnek ugyanis a kedvezményes adózási módtól, ha a három legsúlyosabb adóügyi jogsértés elkövetéséért állapít meg terhükre mulasztási bírságot a NAV. Az átalányadózásra való jogosultság is megszűnik, ha a vállalkozó elmulasztja nyugtaadási kötelezettségét. A be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának további speciális jogkövetkezménye a nyilvánosság.  Az érintettek ugyanis felkerülnek két évre a NAV szégyenlistájára, ami jellemzően kizárást jelent a költségvetési forrásokból finanszírozott pályázatokból.