A magyarországi felszámolási eljárások mértéke a globális trendekhez igazodik, de nemzetközi összehasonlításban is rekordnagyságot ért el. Szektorális bontásban még mindig elmondható, hogy ugyanúgy, mint a korábbi időszakban, 2023 első félévében is az eljárások jelentős része az építőiparhoz kötődött. A rekord méretű felszámolások jelentős részének egyfajta magyarázata, hogy azok fele az alvó, zéró árbevételű, vagy nem működő cégekhez, valamint további 41,8 százalék a 200 millió forint árbevétel alatti vállalkozásokhoz köthető. A felszámolások között a 700 millió és 3,5 milliárd forintos bevételű vállalatok mindössze 2 százalékban találhatóak meg, míg a 3,5 milliárd forint árbevétel feletti szervezetek csupán 0,2 százalékban. Összefoglalásként elmondható, hogy a felszámolási eljárások lényegében minden cégméret esetében növekedtek az előző évekhez képest, de az arányok nem változtak, azaz továbbra is a felszámolt vállalatok jelentős része inaktív cégekhez, valamint 200 millió forint alatti árbevételű cégekhez kötődik. A növekmény egyértelműen egybecseng a gazdaság lassulásával, az építőipari teljesítmény csökkenésével, ugyanakkor poszt-Covid hatást, valamint az adó és jogszabályi környezet változását (pl. KATA adónem módosulása), valamint a magas cégpenetrációt is figyelembe kell venni az értelmezésekor.
„Az Allianz Trade adatbázisában is láthatók a fenti trendek, hiszen idén az előző évekhez képest jelentősen növekedett a késedelmes jelentések, a fizetési átütemezések és a követelésbehajtási eljárások száma mind magyar, mind pedig exportügyekben. Így egyértelműen látszódnak a támogatások csökkenésének, a gazdaság lassulásának, az inflációs nyomásnak és a változó kamatkörnyezetnek a hatásai, valamint az egyes ágazatok szektorális problémái – mondta Bujdosó Tünde, az Allianz Trade kockázatkezelési igazgatója. – Ez a trend várhatóan velünk marad egy ideig, a kiszámíthatatlanságot és bizonytalanságot pedig csak tetézik a vis maior tényezők, valamint az egyes ágazatokban megjelenő, nehezen kalkulálható kockázatok, mint a geopolitikai környezet, a kibertámadások, vagy a költségvetési csalásokhoz köthető ügyek. Az előrejelzések szerint a gazdaság lassulása, a forgási sebességek növekedése és az exportpiacok kiszámíthatatlansága nyomán felértékelődik a hitelbiztosítás szerepe. A „szűkebb” esztendőkben érdemes a követelések biztonságos térülésére és a fizetésképtelenségi eljárásokból adódó kockázat kivédésére fektetni a hangsúlyt.” – érzékeltette a lehetséges megoldást Bujdosó Tünde.
