A Jutarnji List című horvát napilap a horvát mezőgazdasági minisztérium és a statisztikai hivatal adatai alapján készített elemzésében azt írta: a horvát mezőgazdaság egyik legnagyobb ellentmondása, hogy az ország olcsó nyersanyagot exportál, majd drágább, feldolgozott termékeket vásárol külföldről. Horvátország búzából, kukoricából, napraforgóból és szójából többletet állít elő, ugyanakkor húsból, tejtermékből, több zöldség- és gyümölcsféléből, valamint takarmány-alapanyagból importra szorul.
Az elemzés szerint különösen látványos a szója esete. Horvátország nagy mennyiségben termel és exportál az Európai Unióban keresett, nem génmódosított szóját, miközben a takarmányozásban használt feldolgozott szója-alapanyagból alig néhány hétre elegendő a saját termelése. A lap szerint ez a feldolgozóipari kapacitások hiányát jelzi.
A Jutarnji List által idézett szakértők szerint hasonló folyamat figyelhető meg a gabonatermelésben is. Ivica Kisic, a zágrábi egyetem agrártudományi karának professzora szerint korábban a kukoricát és más gabonaféléket a hazai állattartásban hasznosították, ma viszont ezek kivitele mellett sertés- és marhahús behozatalára van szükség.
A napilap emlékeztetett arra, hogy a 2030-ig szóló horvát mezőgazdasági stratégia az élelmiszer-önellátást a nemzeti élelmezésbiztonság egyik alapjaként határozza meg. Az eddigi stratégiák azonban nem hoztak áttörést, különösen a tejágazatban, a sertéstartásban, valamint a zöldség- és gyümölcstermesztésben.