Arra szólítják fel európai parlamenti képviselők az Európai Bizottságot, hogy kövesse nyomon a nagyáruházak, szupermarketek tevékenységét, mert az sok tekintetben ellentétesnek tűnik mind a foglalkoztatási, mind a környezeti, mind a fogyasztóvédelmi uniós értékekkel. Az egyik kezdeményező képviselő, Hegyi Gyula (MSZP) elmondta, úgy látják, hogy ezek az üzletek mesterségesen nyomott árakat tartva visszaélnek a beszállítók helyzetével, megtévesztő reklámjaikkal és üzleti praktikáikkal pedig a fogyasztókkal szemben nem tisztességesek. Mindemellett dolgozóiknak sokszor nem adják meg az alapvető munkajogi védelmet. (Sokat panaszkodnak a kiskereskedelmi láncoknak beszállítók, kiszolgáltatottságuk miatt, ezt tudtuk. Viszont egy nemrég készült felmérés árnyaltabbá tette a képet.)

Dominanciára törő tevékenységük hosszabb távon a választékot és a fogyasztók választási lehetőségeit is korlátozza az EP-tagok szerint. Néhány EU-tagállamban már létezik nemzeti szabályozás a témában. Mivel azonban olyan hálózatokról van szó, amelyek sok országban, az Európai Unió egészében megtalálhatók, a képviselők uniós szintű fellépést tartanak szükségesnek.

Azt kérik a brüsszeli bizottságtól, vizsgálja meg, a nagyáruházláncok tevékenysége mennyiben felel meg az európai normáknak. Azt is szeretnék, ha a brüsszeli szervek új szabályokat fogalmaznának meg uniós szinten a szupermarketekkel szemben a fogyasztók, a dolgozók és a beszállítók jobb védelme érdekében. A kezdeményező öt képviselő minderről írásbeli nyilatkozatban fordult az EU végrehajtó szervéhez. Amennyiben a nyilatkozathoz az EP-képviselők többsége csatlakozik, az kötelező érvényű EP-dokumentummá lép elő, és a bizottságnak automatikusan el kell indítania a vizsgálatot.