Mit jelent egy leminősítés?
Egy leminősítés jellemzően kockázati felár-emelkedéssel jár: a befektetők magasabb hozam mellett hajlandók finanszírozni az adott államot, különösen rövid távon, amikor a portfóliók újraárazása zajlik. Egyes intézményi befektetők mandátuma korlátozza a nem befektetési kategóriába kerülő eszközök tartását, ami kényszerű állománycsökkentést és átmeneti likviditási nyomást okoz. Ennek közvetlen következménye az államadósság átlagos finanszírozási költségének emelkedése és a kamatkiadások növekedése, ami a költségvetésen belül konszolidációs igényt teremt.
Az árfolyamoldalon szintén megjelenik a kockázat: ha a megítélés romlik, árfolyamnyomás alakul ki, ami importárakon keresztül növeli az inflációt. Ez a monetáris politika számára kedvezőtlen: a dezinfláció fenntarthatósága és a pénzügyi stabilitási kockázatok miatt az esetleges lazítás mozgástere szűkül. A hozamkörnyezet romlása emellett a vállalati és háztartási finanszírozást is drágítja, ami a belső keresletre és a beruházásokra is visszahat.
Mik a kilátásaink?
Nehéz kinyomozni, mi folyik a hitelminősítők „boszorkánykonyhájában”, ám néhány szempont deklaráltan nagy figyelmet kap a kockázati besorolás során.
Fontos tényező a hiány és az államadósság alakulása. A GKI szerint 2026-ban – elsődlegesen a választások miatti jövedelemkiáramlások és bevételelmaradások következtében – mindkét mutató jelentős mértékben emelkedni fog. Bár a kormányzati beruházásokat visszafogták, a hathavi fegyverpénz, a 2 és 3 gyermekes anyák szja kedvezménye, a családi adókedvezmény megduplázása, és a 14. havi nyugdíj egyheti kifizetése egyaránt rontja a költségvetés helyzetét, ahogy a tervezettnél alacsonyabb GDP növekedés is. Miközben a kamatkiadások a javuló globális kamatkörnyezet hatására csökkennek, az elsődleges egyenleg – vagyis a kamatkiadások nélküli mérleg – romlik.