A jelenlegi minősítés helyben hagyása mellett három fő érv szól. Először is a gazdasági növekedés 2026-ban a GKI előrejelzése szerint 2,2 százalékra gyorsul, a folyó fizetési mérleg javul, és az exportpiacok élénkülnek. Másodszor az államadósság devizaaránya stabilizálódott 29-30 százalék körül, nem lépte át a kritikus 30 százalékos küszöböt. Harmadszor a csökkenő nemzetközi kamatkörnyezet enyhíti a kamatkiadások terheit.
Ugyanakkor a GKI három komoly kockázatot is lát. A költségvetési hiány és az államadósság-ráta 2026-ban – a GKI előrejelzése szerint – várhatóan jelentősen emelkedik, elsődlegesen a választások miatti jövedelemkiáramlások és bevételelmaradások következtében. Az elsődleges egyenleg romlik, miközben a választási költekezés (fegyverpénz, adókedvezmények, 14. havi nyugdíj) tartós hatásai terhelik a költségvetést. A gyakori költségvetési korrekciók és a gazdaságpolitikai kiszámíthatatlanság pedig aláássák a befektetői bizalmat.
A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a minősítők 2026 első félévében még kivárnak, de figyelmeztetnek: ha a választások után nem indul el hiteles konszolidációs program és az elsődleges egyenleg nem javul, akkor leminősítés várható. A kritikus időszak 2026 harmadik negyedéve és 2027 első féléve lesz, amikor kiderül, hogy az aktuális kormány valóban elkötelezett-e a fiskális konszolidáció mellett. Ha nem, akkor a hitelminősítőknél megtörténik az első leminősítési lépés.
