• Az érintett élelmiszerek alacsony árrugalmassága miatt nem jelentkezik érdemi többletfogyasztás. A meglepetésszerű, rögtönzött árintézkedések, illetve ezek kommunikációja a vállalkozói szektorban inkább a bizalmatlanságot hozzák felszínre, ezek pedig az inflációs várakozásokat erősítik.
Összességében elmondható, hogy az árrésstop elfedi az ellátási láncokon belül növekvő feszültségeket, rontja a fogyasztói élményt, a minőséget, és hátrányosan hat a nemzetgazdaság egészére.
Az OKSZ mindezt szem előtt tartva továbbra is azt szorgalmazza, hogy az árréstopnak az eredeti terveknek és a jelenleg hatályos jogszabálynak megfelelő módon május végén legyen vége. Az OKSZ ugyanakkor nem csak azzal bízta meg a GKI-t, hogy mérje fel az árrésstop gazdasági és egyéb hatásait, hanem arra az esetre is kért alternatív javaslatokat, ha a kormány az árrendszer eddig elfedett feszültségei miatt az óvatos kivezetés mellett döntene.
Javaslatok:
1. A negatív hatások és további károk elkerülése érdekében az élelmiszer árrésstop szabályozás 2025. május 31-én kerüljön kivezetésre.
2. Önkéntes vállalás alapján az árrésstopban érintett élelmiszer-termékkategóriák belépőáras (adott kategória legolcsóbb) termékének árrését maximum 10 százalékban korlátozzák a kereskedők 2025.08.31-ig bezárólag. Ez a megoldás épp a legérzékenyebb társadalmi csoportoknak képes segítséget nyújtani úgy, hogy minden érintett termékkategória képviseltetné magát.
