• A kiskereskedelem beruházási képessége csökken, ami visszaüt a vásárlókra, romlik, vagy nem javul a kiszolgálás minősége, és csökken a kiskereskedelemben foglalkoztatottak száma, ezen kívül nemzetgazdasági szinten sem támogatja a fejlesztéseket.
• A termékpályák torzulnak, aminek importnövelő hatása van, ez mérsékelheti az élelmiszeripar kibocsátását, a nettó exportot, és ezen keresztül a GDP csökkenésével jár. Ezek a torzulások csak évek alatt állíthatók helyre.
• A működési veszteséget eredményező forgalmazás a fejlesztési, beruházási források elapadáshoz vezet, ezen keresztül nem segít a területi ellátási bizonytalanságok feloldásában és rontja a fogyasztói élményt.
• Az érintett termékek adminisztratív árazása azzal a következménnyel jár, hogy ellátási lánc szinten a korábbi piaci alapú árképzés feltételei megszűntek, így minden érintett gazdasági szereplőt – egy egyébként a termelésben szerepet játszó alapanyagokat érintő inflációs környezetben – veszteség ér. Az árszabályozás jelenlegi formájában a gazdasági növekedés vonatkozásban kontraproduktív.
• Az árszabályozás rendszere ellehetetleníti a beszállítói-kereskedői kapcsolatban a korábban piaci logika alapján zajló egyeztetéseket, megakasztja a működő piaci mechanizmusokat.
