Nem a szintet, hanem - a 2000-es esztendő bázisához viszonyított - változást mutatja a GKI Gazdaságkutató ZRt. versenyképességi indexe. A Microsoft Magyarország Kft. támogatását élvező kutatás a közép-európai országok adataira alapozva negyedévről-negyedévre igyekszik képet adni a változásokról, s a szeptember 11-én bemutatott legújabb adatsor alapján Magyarországnak nincs oka arra, hogy sereghajtóként negatív véleményt fogalmazzon meg saját teljesítményéről.
Magyarország csak növekedett
Vértes András GKI-elnök az első negyedévi indexek tartalmáról adott tájékoztatást a sajtónak, jelezve, hogy a mért időszakban Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia makrogazdasági, termelékenységi és reálárfolyam al-indexek alapján az összesített versenyképességi indexével igen gyors fejlődést volt képes produkálni, míg Ausztria, Magyarország és Csehország "csak" növekvő tendenciát könyvelhetett el. Az egyetlen csökkenés az első negyedévben Romániát jellemzi, ám nem tanácsos messzemenő következtetéseket levonni, mivel a megelőző negyedévek alapján magas bázist mondhat magáénak dél-keleti szomszédunk. Bár a folyó fizetési mérleg hiánya igen magas, s ennek nyomán az ország kockázata is megnőtt.
A versenyképességi index elemei közül a makrogazdasági teljesítmény szerint a mezőny nem mutat más képet, mint az összesített adatsor, azaz Lengyelországban, Szlovákiában és Szlovéniában dinamikus, Csehországban és Magyarországon közepes, Ausztriában szerény javulást tapasztaltak. A munkatermelékenység az első negyedévben Szlovéniában jelentősen javult, Ausztriában, Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon és Szlovákiában kismértékű pozitív elmozdulás volt megfigyelhető, Romániát visszaesés jellemezte ezen a téren, kivált a foglalkoztatotti létszám gyors növekedése miatt.
Az index további eleme, a helyi valutára vonatkozó, Ausztria kivételével minden országban reálfelértékelődött. A költség-versenyképesség Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon kissé romlott, Ausztriában és Szlovéniában lényegében nem változott, míg Romániában és Szlovákiában javult.
A GKI elég nagy válaszadói minta segítségével elemzi az üzleti környezetet is, az itt képzett index csak Magyarországról szól, s már a második negyedévet is jellemzi a szám (40,6). Az ehelyütt számításba vett négy elem közül az első, az állami szabályozás kiszámíthatósága mutat némi kedvező változást a korábbi időszakokhoz képest, míg az üzleti környezet kiszámíthatóságának jellemzőit romlónak ítélték a válaszadók. Objektív adat a harmadik elem, az, amelyeik az egyéves állampapír hozamát fejezi ki, a 2006 végén tapasztalt kamattetőzést követően lassú mérséklődés a jellemző. Vizsgált adattípus a gépkocsik eladásának trendje is, itt a csökkenést az első negyedévben egy mesterséges beavatkozás időlegesen megszakította.
Javulás jövőre
Vértes András úgy látja, hogy a normál folyamatok alapján a lefelé tartó tendencia kezd elérni a mélypontra, azaz időnek utána már kedvező irányt vehet az autóeladás természetes piaci mozgás is. A gépkocsik mellett az üzleti környezeti index további alkotó eleme az e-gazdaság indexe, amelyet már hosszabb ideje, így a második negyedévben is javuló trend jellemez, vagyis - ismertette a GKI elnöke - egyre inkább jól használják az informatikát, az internetet valós üzleti célokra a cégek.
Vértes András egy októberi bejelentést megelőlegezett, amikor egy kérdésre válaszolva nem pusztán azzal kommentálta a GDP előző negyedévi 1,2 százalékos növekedését, hogy az szükségszerű következménye a kiigazítás folyamatának, hanem azzal is, hogy két-három év múlva ismét realitás lesz a "szokásos" 4 százalékot meghaladó növekedés, s már 2008-ban is igen jó eséllyel számolhatunk a 3 százalékot elérő GDP-növekménnyel.
