Az m1 "Szólás szabadsága" című műsorban a pénzügyminiszter utalt arra, hogy ha a legnagyobb exportpiacunkon, Németországban a ma várt 0,2 százalékos növekedés sem valósul meg jövőre, akkor a magyar költségvetésben is elő kell venni azt a változatot amelyet erre az esetre dolgoztak ki.

A pénzügyi válság első lépésben a reálgazdaságnak azokat az ágait érintheti negatív módon, amelyekben az értékesítést hitelekkel kapcsolják össze, ilyen például az autóipar, az elektronikai ipar vagy az ingatlan ágazat - magyarázta Veres János.

Az év végéig - noha a kiadáscsökkentés nyomán 200 milliárd forinttal kisebb lesz az igény - még három milliárd euró összegű új állampapír kibocsátásra van szükség a lejáró állampapírok miatt - jelezte a pénzügyminiszter. Elmondása szerint drágul az adósság finanszírozása is, hiszen amíg korábban az állampapírok után 8-8,5 százalékos kamatot kellett fizetnie az államnak, most ez felugrott 11-12 százalékra.

Surányi: a kiadáscsökkentés elkerülhetetlen

Ha a kiadások jelentős csökkentése nem valósul meg a jövő évre beterjesztett költségvetésben, akkor a piacok nyomása fogja azt kikényszeríteni - közölte a műsorban Surányi György. Az országokat másként érinti a pénzügyi válság, ha például Csehország sérülékenysége 100, akkor Magyarországé 130-140 - tette világossá a helyzetet a jegybank volt elnöke az m1 "Szólás szabadsága" című műsorban. Szerinte "most fizetjük a 2001-2006 közötti felelőtlen gazdaságpolitika árát."

A kiútra vonatkozó kérdésre Surányi az egyensúlyőrző gazdaságpolitika folytatását és az összefogást jelölte meg. "Száraz lábbal ebből a válságos helyzetből csak akkor tud az ország kijutni, ha a gazdaságpolitikában és az államháztartásban végrehajtjuk azokat a kiadási változtatásokat, amelyek ahhoz kellenek, hogy az állam és a költségvetés lényegesen kisebb legyen" - magyarázta a CIB Bank elnöke.

Surányi szerint a kiadáscsökkentésnek egyaránt érintenie kell az állam adminisztrációs kiadásait, az önkormányzatokat, a nyugdíjakat, az oktatást és a szociálpolitikát. "A kiadások csökkentésével lehet helyet teremteni az adórendszer átalakításának, amelynek révén új munkahelyek jöhetnek létre és sikerülhet legalább megőrizni a foglalkoztatás jelenlegi szintjét" - érvelt a jegybank korábbi elnöke. Az adórendszer átalakításának első lépése már jövőre a termelésre rakódó adók csökkentése és a fogyasztási adók növelése lehet, második lépés pedig az adószint csökkentése - vázolta fel a legsürgetőbb, már a jövő évben szükséges változtatásokat Surányi György.