Nem ért egyet a Pénzügyminisztérium (PM) az Európai Bizottság által a magyar büdzsé hiányára vonatkozó számítással - mondta el Veres János miniszter egy csütörtöki konferencián. A miniszter szerint módszertani eltérések mutatkoznak a PM és az EB számítási metódusai között.
Veres kifejtette: az Unió a Gripenek vásárlása miatt a GDP mintegy fél százalékára rúgó hiányt számolt, holott a valóságban mindössze 0,3 százalékponttal dobja meg ez a tétel a deficitet. A Budapest Airport privatizációja is várhatóan még az idén lezajlik, ennek elszámolására pedig már megszületett a megállapodás a PM és a Magyar Nemzeti Bank között.
A miniszter elmondta azt is: a PPP konstrukciókat továbbra is használni kívánja a kormány az útépítéseknél. Azoknál az autóutaknál, ahol az elkészültségi szint 50 százalék alatti, kötvénykibocsátással finanszírozzák a munkákat, és így átkerülhetnek a szakaszok az NA Rt.-től az ÁAK-hoz (az ÁAK kötvényből finanszírozza az NA Rt-nak kifizetett összeget). A kötvénykonstrukciók részletei februárra várhatóak.
Csökkenő terhek
A jövő évben 39,2 százalékról 38,3 százalékra csökken a GDP arányos jövedelem-elvonás, vagyis csökken az adóterhelés mértéke - mondta el Vámosi Nagy Szabolcs, az APEH alelnöke csütörtökön Gyöngyösön. Ennek következtében a költségvetés mintegy 300 milliárd forintnyi jövedelmet hagy meg az adófizetőknek.
Veres János kiemelte továbbá: meg kell őrizni a magyar gazdaság növekedési előnyéből származó értéktöbbletet. A pénzügyminiszter szerint az utóbbi évek során a magyar gazdaság bővülése rendre két százalékpont körüli értékkel haladta meg az unió 15 régi tagországának növekedési átlagát, ám idén a különbség akár három százalékpont is lehet. A szakember szerint a Parlament által elfogadott új, foglalkoztatást serkentő adókedvezmények befogadása egyelőre nem áll túl jól, holott ezek segítségével lehetne elérni nem csak a foglalkozatatási szint növekedését, de a munkaerőpiac "kifehérítését" is. Ezen célt szolgálják a kormány azon intézkedései is, melynek nyomán 2002 óta folyamatosan csökkennek a munkáltatókat, illetve munkavállalókat sújtó járulék- és adóterhek. Az egészségügyi hozzájárulás 2006 novemberétől történő megszüntetése nyomán például összességében 66 milliárd forint marad meg a munkaadók zsebében.