Veres szerint ellenkező esetben a növekvő egyensúlytalanság következményei a reálgazdasági folyamatok további kedvező alakulásának is gátat vetnének.
A költségvetés fő számait ismertetve elmondta: az uniós módszertan szerint számított hiány egy év alatt várhatóan a bruttó hazai termék 3,3 százalékával mérséklődik, jövőre 6,8 százalékra. A deficit 2008-ra 4,3 százalékra, és 2009-re pedig 3,2 százalékra csökken. "Valójában 2009-re már a maastrichti kritérium szint közelébe kerül" az ország - mondta a pénzügyminiszter.
Szólt arról, hogy a költségvetés biztosítja az uniós források felhasználásának feltételeit. Jövőre - a központi költségvetésen keresztül - összesen mintegy 465 milliárd forint uniós forrás kifizetése prognosztizálható, ehhez közel 166 milliárd forint központi költségvetési társfinanszírozás kapcsolódik. A költségvetésen kívül kifizetendő támogatások (agrártámogatások) összege várhatóan meghaladja a 190 milliárd forintot. Magyarország 2007. évi várható hozzájárulása az unió költségvetéséhez 215 milliárd forint.
Átlag felett
A miniszter a gazdaság jelenlegi helyzetét vázolva kiemelte a gyors GDP növekedést, amely jelentős mértékben meghaladja az uniós átlagot. A növekedést egészséges szerkezetűnek nevezte, mert motorja az export és a beruházások, de hangsúlyozta azt is, hogy ugyanakkor nagymérvű egyensúlytalanság is jellemzi.
A GDP az első félévben 4,2 százalékkal bővült, és várhatóan a növekedés egész évben is 4 százalék körül alakul. A harmadik negyedévben némi lassulás tapasztalható, de még így is erőteljes a gazdaság teljesítménye - mondta.
A PM prognózisa szerint az export felfutása igen gyors, a múlt évhez képest 13 százalékos lesz, míg a nemzetgazdasági beruházások 6 százalék körül emelkednek 2006-ban. A háztartások fogyasztása 2-3 százalékkal bővül. Az infláció az első tíz hónapban 3,4 százalék volt, éves átlagban 4 százalék körül lesz.
A pénzügyminiszter szerint jövőre a fiskális konszolidáció a lehető legkisebb növekedési áldozattal teremti meg a tartós egyensúly feltételeit. Így 2009-től ismét gyors növekedési pályára állhat a gazdaság A konszolidációs időszak alatt a belföldi kereslet növekedése lassul, a GDP 2007-2008-ban évi 2-3 százalékkal bővül.
Jövőre a megváltozott adó- és járulékkulcsok miatt átmenetileg gyorsul az infláció, a költségvetési szférában érvényesülő megtakarítások a reáljövedelem és fogyasztás csökkenését eredményezik.
A jövő esztendőben tehát megvalósul a fiskális kiigazítás jelentős része, 2008-ban további jövedelem-elvonásra már nem lesz szükség. A 2007-ben kialakuló színvonal fenntartható lesz, a fogyasztás azt követően már nem csökken - mondta Veres János.
Konszolidáció után
A második szakaszban, 2009-től kezdődően a gazdasági fejlődés visszatér a megszokott pályára. A GDP növekedése ismét 4 százalék felett lesz, a dinamikusabb bérnövekedés és a mérsékelt infláció mellett a reálbérek és a fogyasztás évi 2-3 százalékkal emelkedhet.
Hasonló folyamat várható a beruházásoknál is, 2007-2008-ban lassulás, majd 2009-től élénkülés. Jövőre és azt követően 3-4 százalék körüli beruházási dinamikával számol a kormány. 2009-től a fejlesztésekre erőteljesen hatnak a növekvő uniós források felhasználásának kedvező elemei - tette hozzá a miniszter.
A gazdaságpolitika egésze - leszámítva az idén hozott intézkedéseket - antiinflációs jellegű - hangsúlyozta Veres.
Az infláció ellen hat a kiegyensúlyozott jövedelempolitika, a bérnövekedés összhangba kerülése a termelékenységgel, a fiskális politika hitelességének erősödése, valamint az inflációs célkitűzés rendszerét alkalmazó monetáris politika és a fiskális politika összhangja. Így 2008-ban a jövő évi 6,2 százalék után 3,3 százalék körülire mérséklődhet a fogyasztói áremelkedés éves átlagos üteme, 2009-től az inflációs pálya az eredeti trendnek megfelelően, és az inflációs célt teljesítő módon áll helyre - mondta a miniszter.
