A pénzügyminiszter közölte: a GDP arányos eredményszemléletű államháztartási hiány jövőre 2,9 százalék lesz az idei 3,4 százalékos deficit után. A makrogazdasági pálya többi eleme közül Veres János a háztartások fogyasztására vonatkozó 0,3 százalékos növekedési előrejelzést említette, ami a korábbi tervezetben még plusz 1,9 százalék volt.

A jövő évi 1,2 százalékos GDP-növekedés indoklásához a pénzügyminiszter megemlítette Németország újrafogalmazott jövő évi növekedését, ami várhatóan 0,2 százalék lesz, valamint azt, hogy a régiós országok felére csökkentették növekedési prognózisukat.

Ebben az évben a korábban 3,8 százalékra módosított államháztartási deficit több mint 100 milliárd forintos kiadáscsökkentés eredményeképpen tovább mérséklődik, 3,4 százalékra - hangsúlyozta Veres János, hozzáfűzve, hogy a kiadáscsökkentés lehetőséget ad arra, hogy az Államadósság Kezelő Központ nettó állampapír kibocsátása az év végéig a korábban tervezettnél 200 milliárd forinttal kisebb legyen.

Biztosan nem lesz adócsökkentés

A pénzügyminiszter az OÉT plenáris ülésén emlékeztetett azokra a lépésekre, amelyeket a kormány és a Magyar Nemzeti Bank tett meg annak érdekében hogy stabilizálja a magyarországi pénzpiaci helyzetet. A kormány az elmúlt napokban visszavonta a jövő évi adómódosításokra vonatkozó javaslatait, mivel a további hiánycsökkentés szükségessége miatt nem látott lehetőséget arra, hogy a tervezett 167 milliárd forint adócsökkentés megvalósuljon - jelezte a szaktárca vezetője.

Azokat a javaslatokat, amelyek az adórendszer egyszerűsítését és a gazdaság fehérítését érintik, a kormány továbbra is szeretné törvénybe foglalni, a kérdésről a parlamenti pártokkal megkezdődött a konzultáció - fogalmazott Veres János.

A pénzügyminiszter elmondta: a kormány egybeépítette az Országgyűlés asztalán lévő közpénzügyi szabályozást az SZDSZ által javasolt költségvetési plafonnal, amelyet a Fidesz is támogat, kiegészítve a Fidesz költségvetési tanácsra vonatkozó javaslatával, és eljutatta a parlamenti pártoknak abban a reményben, hogy nemcsak egyszerű többséggel sikerül azt törvénybe iktatni.

Nem lesz több állás

A kormány a keresetek reálértékének megőrzése érdekében 2009. január 1-től 4-5 százalékos bruttó bérnövekedésre tesz javaslatot, amely reálértékben megfelel a 3,9 százalékos inflációnak - jelentette be Csizmár Gábor a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, hozzátéve, hogy amennyiben a gazdasági helyzet javul, akkor félévkor újra lehet tárgyalni a bérjavaslatot.

A kormány nem számol jövőre a foglalkoztatás bővülésével - mondta az államtitkár -, a korábbi makropálya még 0,4 százalékos növekedést tartalmazott.