Veres János szerint a 4 százalékos gazdasági növekedés eléréséhez egy fontos lépés kell, mégpedig az, hogy Magyarország képes legyen felhasználni az európai uniós támogatásokat az elkövetkező hét évben. Ez a támogatás évi 1 százalékos többletnövekedést jelent.
Mire jó felzárkózás?
A tárca vezetője szerint folytatni kell Magyarország felzárkóztatását az unió tagállamaihoz. A költségvetés ezen túlmenően szolgálja a fogyasztásbővülést, a reálbér-növekedést, az erősödő árstabilitást s a javuló külső-belső egyensúlyt. Ezzel összefüggésben megjegyezte: a közszféra létszáma már nem csökken tovább, s a már meghozott intézkedések betartásával nincs szükség további szigorításokra.
A pénzügyminiszter beszámolt arról, hogy az idén 447 milliárd forinttal, jövőre 1.065 milliárddal, 2009-ben 1.274 milliárddal, 2010-ben 1.319 milliárddal, 2011-ben pedig 1.395 milliárd forinttal több az a forrás, ami a gazdaság rendelkezésére áll Magyarországon.
Veres János ezen túlmenően két prioritást jelölt meg, ami hozzájárul a gazdasági növekedéshez. Egyrészt Magyarország külgazdasági kapcsolatait, amely egyre jobban fejlődik Indiával, Kínával és Oroszországgal, ahol nagyobb a növekedés, mint az Európai Unióban. Emellett a szakképzett munkaerő fontosságát hangsúlyozta, s közölte: hét év alatt 700 milliárd forintot fordítanak szakképzésre, munkaerő-átképzésre annak érdekében, hogy a valóságos piaci igényeknek megfelelő szakképzett munkaerő álljon rendelkezésre. Mindez együtt 2009-től a 4 százalékos gazdasági növekedés forrása - tette hozzá.
Partner az APEH
Szikora János, az APEH elnöke a fórumon a partnerségről beszélt. Szavai szerint a szolgáltató tevékenységét fejlesztő APEH partnere kíván lenni a kamarának, a vállalkozóknak. Elmondta azt is, hogy január 1-jétől az APEH ügyfélszolgálatain biztosítják a bankkártyás fizetést, ami jelentős könnyítés lesz a vállalkozásoknak.
Szikora János tájékoztatott arról, hogy míg 2004-ben 185 milliárd forint adókülönbözetet tárt fel az adóhatóság, 2005-ben már 260 milliárdot, 2006-ban 302 milliárdot, az idén pedig már eddig több mint 310 milliárd forintot.#page#
A közös érdek
Parragh László a politika és a gazdaság szereplőinek együttműködését sürgette annak érdekében, hogy erősebb legyen a magyar gazdaság. "Közös érdek egy erősebb gazdaság, ahol van együttműködés, ott van eredmény" - mondta a kamara elnöke, aki példaként a németországi nagykoalíciót és Franciaországot említette. Parragh László figyelmeztetett arra, hogy az EU-hoz korábban csatlakozott országok közül azok lettek sikeresek, amelyek a gazdaságfejlesztésbe fektették a pénzt, s nem azok, amelyek "kőbe tették". Elismerte, hogy fontosak az infrastrukturális fejlesztések, de csak a gazdaság dinamizálása vezethet érdemi növekedéshez.
Komoly hibának nevezte, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Tervben a 2007 és 2014 közötti időszakra csak 10 százalék a gazdasági fejlesztés aránya, de ha a turizmust és az önkormányzati fejlesztéseket is idesorolják, akkor is csak 17-18 százalék. Ugyanakkor fontos érdeknek nevezte a költségvetési politikát, s elismerően jegyezte meg, hogy "ezen a téren jó irányba megyünk". A kamara elnöke javasolta: a kormányzat jelentse be a szolidaritási adó megszüntetésének dátumát, aminek elmaradása szerinte bőven megtérülne a működőtőke beáramlásából. Parragh László szerint fontos az adórendszer érdemi átalakításának megkezdése a gazdaság dinamizálása érdekében. Végezetül újólag érdemi párbeszédet sürgetett a gazdasággal, majd megismételte azt a már többször hangoztatott nézetét, miszerint "erős kamara nélkül nincs erős gazdaság".
A Top 100
A fórumon bemutatták a Hajú-bihari Napló Top kiadványát, amely a száz legnagyobb vállalkozást mutatja be Hajdú-Bihar megyében.
Szabó Miklós, a reprezentatív kiadványt magyar és angol nyelven megjelentető Inform Média Kft. ügyvezető igazgatója közölte: most első alkalommal az APEH Észak-alföldi Regionális Igazgatóságával és a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával közösen jelentették meg az általuk egyébként szerényebb formában már évek óta megjelenő kiadványt. A Top 100 nettó árbevétel alapján rangsorolja Hajdú-Bihar megye legjelentősebb cégeit.
Az idén az első helyre a Tigáz Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt, a másodikra a TEVA Gyógyszergyár Zrt.-t, míg a harmadikra a nádudvari KITE Mezőgazdasági szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. került.
