Végtörlesztés: rosszul járhat az ország

Az, hogy a devizahitel-végtörlesztési terv által érintett kereskedelmi bankoknak az MNB devizafinanszírozást ajánlott fel a tartalékaiból, egyelőre valószínűleg korlátozza az euró forintárfolyamának emelkedését, a középtávú országkockázat azonban növekszik, figyelmeztetnek londoni elemzők. Azok arányát, akik élnek majd a végtörlesztés lehetőségével 10 és 30 százalék közöttire becsülik, ami 2-6 milliárd euró közötti devizahitel-végtörlesztést jelentene.

Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a politológustól!

2025. január 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Magyar bankokkal folytatott konzultációi alapján valószínűleg 10 és 30 százalék között lesz a devizahitelesek részvételi aránya a végtörlesztési programban, közölte befektetőknek összeállított új elemzésében a Morgan Stanley bankcsoport londoni felzárkózó térségi elemző stábja. Számításaik szerint ez 2-6 milliárd euró közötti devizahitel-végtörlesztést jelentene. (A köztársasági elnök tegnap aláírta a végtörlesztésről szóló törvényt, amely szeptember 29-én lép életbe és október 3-tól hatályos.)

A jelenlegi devizatartalékokat tekintve a ház szerint 4 milliárd euróig kezelhető lenne a kereskedelmi bankok devizaigényének jegybanki finanszírozása, ennél több azonban „már problémákat okozhat". Az MNB tartalékpozíciója értékelésük szerint most „erősebb, mint valaha", és kétszerese a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzügyi védőcsomagja előtti, 2008-as szintnek. A jelentős rövid futamidejű külső adósságállományt is figyelembe véve azonban a tartalékok már nem tűnnek annyira bőségesnek - áll a Morgan Stanley londoni értékelésében. A cég hangsúlyozza, hogy 2012-ben 3,5 milliárd euró IMF-hitelhányad és további 1,5 milliárd euró devizakötvény-adósság válik esedékessé. Az elemzők véleménye szerint a jegybanki tartalékpozíció összességében „kényelmesnek" tekinthető, ám „a muníció mennyisége nem végtelen".


10 és 30 százalék közöttire becsülik a devizahitelesek részvételi aránya a végtörlesztési programban
Kép: PP/Förster Tamás

Az MNB „könnyedén" tudna kezelni a tartalékaiból 4-5 milliárd eurónyi újonnan jelentkező banki devizakeresletet a BNP Paribas bankcsoport kelet-közép-európai stratégáinak hétfői összeállítása szerint, sőt a jegybank akár 10 milliárd eurót is felhasználhat - feltéve, hogy nem akarja a nemzetközi tartalékok és a rövid futamidejű devizaadósságok rátáját az 1:1 paritás alá csökkenteni -, és még így is „viszonylag stabilan tudná tartani" a forintot. A cég szerint azonban, ha ennél bármennyivel több devizafinanszírozásra lenne szükség, vagy ha a magyar befektetési termékekre rakódó kockázati felárak még tovább emelkednének, az már jelentős forintgyengülési kockázatot teremtene, és ez „rendkívül rossz hír lenne" azoknak a devizahiteleseknek, akik nem tudják a végtörlesztési program alapján visszafizetni adósságukat.

Gyenge forint
Ha az euró forintárfolyama 290 felett marad, az MNB-kamatcsökkentés lekerül a napirendről, ha pedig az árfolyam 300 forint fölé emelkedne, akkor „szinte bizonyossá válna” a kamatemelés, jósolja a Capital Economics – az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég – a várható kelet-közép-európai jegybanki kamatpályákról befektetőknek összeállított új előrejelzésében. Ha a forint tovább gyengül az euróval és a svájci frankkal szemben, akkor – a Commerzbank befektetők széméra Londonban kiadott minapi devizapiaci körképe szerint – növekedne a valószínűsége annak, hogy a magyar jegybank – ahogyan arra már korábban is volt példa – egyszerre akár 3,00 százalékpontos kamatemelést is végrehajthat a forintgyengülés fékezése érdekében.

Az, hogy a végtörlesztési terv által érintett kereskedelmi bankoknak az MNB devizafinanszírozást ajánlott fel a tartalékaiból, egyelőre valószínűleg korlátozza az euró forintárfolyamának emelkedését, a középtávú országkockázat azonban növekszik - állapították meg a BNP Paribas felzárkózó piaci elemzői. Hozzátették: jelenleg nem számítanak arra, hogy a magyar törlesztés kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (CDS) - amelyek a magyar szuverén adósságkockázat befektetői megítélését tükrözik - érdemben csökkennének. Ez a kockázati mérőszám az utóbbi időszakban jelentősen emelkedett. Az elemzők hétfői értékelése szerint a mostani kockázati környezetben „nem lehet határozottan kizárni", hogy az MNB vészkamatemelésre szánja el magát abban az esetben, ha az euró 300 forint fölé drágul, és „egy ideig ott is marad". Az idei MNB-kamatemelés nem konszenzusos előrejelzés a Cityben, de a 300 forint feletti euró más nagy londoni házak szerint is kamatemelési küszöb lenne.

Tovább nőtt a magyar törlesztési kockázat árazása
A hétfői londoni kereskedésben 555 bázispontra drágultak középárfolyamon a magyar kormánykötvények CDS-tranzakciói a pénteki záró 524,9 bázispont után az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató, a CMA DataVision szakelemzőinek kimutatása szerint. Az elmúlt kereskedési hét elején 460–470, a nyár elején még 255 bázispont körüli magyar CDS-árazásokat mértek Londonban. A hétfőn kialakult magyar CDS-középárfolyam azt jelenti, hogy a magyar szuverén törlesztési leállás kockázatára kínált biztosítási tranzakciók éves díja meghaladja az 550 ezer eurót minden 10 millió euró magyar államadósság után az irányadó ötéves futamidőre, vagyis jelenleg több mint a kétszerese a nyár elején mért szintnek.

Véleményvezér

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe 

Kölcsönösen árulással vádolják egymást.
A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe

A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe 

Vége a Gazprom nagyhatalmi státuszának.
Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo