Ebben az évben a január-júniusi vasárnapokon a háztartások közel 38 milliárd forint értékben vettek élelmiszert vagy háztartási vegyi árut, míg a tavalyi első félévben 30, tavalyelőtt pedig 20 milliárd forint meghaladó összegért.

A sajtótájékoztatót a GfK azért tartotta, hogy piackutatási adatokkal, tényekkel és érvekkel járuljon hozzá a kereskedők vasárnapi munkavégzésével és az üzletek nyitva tartásának esetleges szabályozásával kapcsolatban a helyzet tisztázásához. A boltok hétvégi, illetve meghosszabbított nyitva tartását támogatja a Vállalkozók Országos Szövetsége, amelynek álláspontját néhány hete alakult Kereskedelmi és Szolgáltató szekciójának elnöke, Krisán László, a Skála Divatház Rt. kategóriamenedzsment igazgatója ismertette.

A vasárnapi nyitva tartás ügyében a VOSZ a kormánynak kilenc pontból álló javaslatot nyújtott be a Munka Törvénykönyvének folyamatban lévő módosítására. Ebben a VOSZ figyelembe veszi a munkavállalók és munkaadók érdekei mellett a szakszervezetek szerepvállalását is. - Természetesen a munkavállalóknak a pihenő napokon végzett és többletmunkáért mindenképpen jár a törvényes pluszjuttatás – hangsúlyozta Krisán László. – A kereskedelmi vállalatoknak nem érdekük, hogy dolgozóikat megfosszák a járandóságaiktól. Ezzel azonban megnőnek a költségek, amelyek egy részét tovább hárítják a vásárlókra. Így hosszú távon a hétvégi vagy késő esti nyitva tartás ráfordításait tükrözik majd a fogyasztói árak.

A vasárnapi vásárlásoknál az átlagoshoz képest sokkal gyakoribb színhely a hipermarket és a háztartások beszerzései számára a C+C áruház, állapította meg a GfK. A vásárlások értékét tekintve a két bolttípus még inkább kiemelkedik. Hiszen amíg a napi fogyasztási cikkek összes forgalmából országosan 4 százalék jut, addig a C+C áruházak részesedése 10, a hipermarketeké pedig 9 százalék. Az átlagtól leginkább a drogériák maradnak el 1 százalékos vasárnapi forgalmi aránnyal. Ugyanez a mutató a diszkontoknál és lánchoz tartozó kisebb boltoknál 2-2 százalék.

Az egyes napszakok között egyenletesen oszlik meg a napi fogyasztási cikkek vásárlása, illetve forgalma évek óta. Idén reggel nyolc óráig lebonyolódik az összes vásárlás 35, majd 12-ig további 35 százaléka. A délután négy óráig terjedő időszak 20, majd az este nyolcig tartó 9 százalékkal részesedik. Este nyolc után a vásárlások száma 1 százalék alatt marad.

Értékben már más a megoszlás. A kora reggeli órákra 26, délelőttre 36, délelőttre 24, estére 14 majd este nyolc utánra 1 százalék jut a háztartások napi fogyasztási cikk beszerzéseiből.

Bolttípusok szerint jelentős különbségek tapasztalhatók. A hipermarketek ugyanis délután és este bonyolítják le forgalmuk nagyobbik felét, ahogyan a háztartások beszerzéseiből a C+C áruházak is. Az este nyolc utáni időszakra az összes bolttípus közül egyedül a hipermarketnél mutatható ki piaci részesedés: 3 százalék a bevételből. A délután legerősebb a drogériákban, majd a diszkontok és szupermarketek következnek ebből a szempontból. A kis boltok viszont, akár lánchoz tartoznak, akár önállók, bevételük háromnegyed részét déli tizenkettőig érik el.

A GfK igazgatója bemutatta néhány más ország nyitvatartási rendjét is. Csehországban hasonló a rendszer, mint nálunk. Németországban hétköznap általában 20 óráig tartanak nyitva a napi fogyasztási cikkek boltjai. Szombaton általában 16 óra a zárás ideje. Vasárnap élelmiszer csak benzinkutaknál vagy néhány órán át pékségekben lehet venni. Franciaországban a hipermarketek este tízig, a többi üzlet általában esete hétig vagy nyolcig várja a vevőket. Vasárnap hagyományosan szünnap, kivéve speciális eseteket. Sőt, sok kis bolt hétfőn sem nyit ki.

Az adatokat a GfK Piackutató Intézet ConsumerScan részlege tárja fel, mivel folyamatosan vizsgálja a háztartások napi fogyasztási cikk és ruházati vásárlásait. A 3,8 millió magyar háztartást reprezentáló 2000 háztartás bevásárlási naplót vezet. S a naplóban hetente jelentik, hogy mit, mikor, hol, mennyiért vásároltak. A kutatás tényszerű információt nyújt a magyarországi háztartások teljes napi fogyasztási cikk költéséről, vásárlási szokásairól, az értékesítési csatornákról és a boltláncokról, így a vásárlások időpontjáról is.A fenti szöveg vagy bármely részlete szabadon közölhető. Ezt a GfK Piackutató Intézet honoráriumigény nélkül bocsátja a szerkesztőség rendelkezésére.

Bajai Ernő