Kép:sxc

„Noha továbbra is az Európai Unió határain túlról érkezik a régióban értékesített hamis áruk nagyobbik része, egyre jelentősebb méreteket ölt az EU-n belüli hamisítás” - állítja Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára az Europol, a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal és a Szellemi Tulajdoni Jogsértések Európai Megfigyelőközpontjának közös kutatására hivatkozva. „Ez azért különösen veszélyes jelenség, mert az EU gazdasági kibocsátásának igen jelentős hányadát adják a szellemi tulajdonjogokra épülő iparágak” – tette hozzá.

Sajnos még nagyon megéri

A hamisítás fellendülése mögött a nagyon magas megtérülési ráták állnak: a Nemzetközi Gyógyszerhamisítás-ellenes Intézet (IRACM) adatai szerint 1000 dollárnyi befektetéssel 20 ezer dolláros bevételt lehet elérni heroinkereskedelemmel, 43 ezret cigarettahamisítással, de 500 ezret gyógyszerhamisítással. Az Interpol adatai szerint a gyógyszerhamisításra szakosodott csoportok éves bevétele a 75 milliárd dollárt is elérheti.„A nagyléptékű hamisítás a szervezett bűnözés egyre jobban jövedelmező ágát képezi, amely viszonylag alacsony kockázattal jár” - mutatott rá Németh Mónika. (Pedig az európaiak többségének eszébe sem jut, hogy egy gyógyszer is lehet hamis.)

A hamisítás „népszerűségét” jól mutatja, hogy míg az európai vámhatóságok 2002-ben még csak 7553 esetben nyitottak aktát, addig 2013-ban 87 000 ügyet vizsgáltak közel 36 millió termékkel összefüggésben. A 2013-ban lefoglalt áruk 25,2%-a egészségügyi és biztonsági kockázatot jelentett a fogyasztókra; ezen termékek nagy része a mindennapi használati termékek köréből került ki.

Egy felmérés szerint bár az európaiak 96 százaléka úgy gondolja, hogy a szellemi tulajdon fontos, mivel a feltalálók, az alkotók és az előadóművészek támogatásával ösztönzi az innovációt és a kreativitást, de egyéni szinten az európaiaknak átlagosan a 34 százaléka úgy véli, a hamisított áruk vásárlása elfogadhatónak tekinthető, ha így pénzt takaríthatnak meg. 

„Bár a megkérdezett európaiakat leginkább az egészségügyi és biztonsági kockázatok, a jogi következmények és a szervezett bűnözéssel való kapcsolat tartja leginkább vissza a hamis termékek vásárlásától, ennek ellenére továbbra is jelentős értékű hamis áru cserél gazdát. Ennek oka, hogy a hamisítás társadalmilag még mindig elég széles körben tolerált tevékenység, ez pedig nagyban nehezíti a hatóságok és a gyártók dolgát” – mutatott a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület titkára.

Jogi úton is nehéz fellépni a hamisítók ellen, hiszen ehhez több különféle joghatóság együttes akciója szükséges, valamint a hamisítók weboldalaik blokkolása esetén akár egy éjszaka alatt képesek új holnappal előrukkolni. Ezzel együtt a hamis termékek elleni harcban 2010 óta több mint 2600 doménnevet foglalt le az Europol és az együttműködő hatóságok; ezek az oldalak különböző hamis termékeket (ruházati termékeket, cipőket, kiegészítőket és elektronikai termékeket) árusítottak.

Óriási károkat jelent

A hamisítás ugyanakkor uniós szinten elképesztő károkat okoz. A jelentés adatai szerint csak a szabadalmak bitorlása 10 milliárd eurónyi kárt okozott 2010-ben és 185 ezer munkahely megszűnését eredményezte a belső piacon. Ezek a folyamatok azért rendkívül veszélyesek, mert az EU-tagállamok harmadik országokba irányuló exportjának 89%-a, míg az EU-n belüli teljes gazdasági aktivitás 39%-a a szellemi tulajdonjogokhoz nagymértékben kapcsolódó iparágakban termelődik. Emellett az EU-munkahelyek 26%-a közvetlenül, újabb 9%-a közvetve kapcsolódik a szellemi tulajdonra épülő iparágakhoz, ahol a bérek átlag 40%-kal magasabbak, mint a többi szektorban.

Idén március elejéig több mint háromszázmillió forint értékben foglalt le hamis termékeket az adóhatóság Magyarországon szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények miatt, és további hétmillió forintnyit szabálysértési eljárásban- közölte korábban a Napi Gazdaság. A NAV közlése alapján márciusig több mint 100 büntetőeljárásban indult nyomozás, amelyekben mintegy 900 millió forint okozott kárt állapítottak meg. Tavaly egész évben 760-nál is több ügy zajlott szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények miatt, ezekben a NAV hétszázmillió forint feletti értékben foglalt le különféle árucikkeket, amit a szabálysértések kapcsán lefoglalt termékek értéke még 340 millió forinttal toldott meg. A bűncselekményekben az elkövetők durván ötmilliárd forintnyi kárt okoztak, pedig 2013-ban ugyanez nem érte el a hárommilliárd forintot (igaz, az akkor lefoglalt termékek ára 1,2 milliárd forintra rúgott).

„A gyártóknak okozott pénzügyi hátrányok mellett legtöbbször a járulékos költségek is számottevőek” ­– hangsúlyozta a HENT titkára. Az Európai Bizottság egy korábbi jelentése szerint például a hamis gyógyszerek miatti kórházi kezelések költsége 2020-ig akár a 22 milliárd eurót is elérheti, míg az azonnali beavatkozások akár 1,1 milliárd eurójába is kerülhetnek a közösségnek.

A jelentés szerint a hamis termékek legjelentősebb értékesítési csatornája az internet, ugyanis a vásárlókat vonzzák a 24 órában elérhető, alacsony árakat feltüntető weboldalak, amelyek gyakran olyan igényességgel kerülnek kialakításra, hogy komoly riválisai a jogtulajdonosok legális weboldalainak. Sajnos hatásos az az újnak számító trükk is, hogy a valóban eredeti, márkás termékeket jó minőségű, hamis párjaikkal keverjék össze. Az értékesítés során a gyanútlan fogyasztónak nem fog feltűnni, hogy melyik termék az eredeti a boltban és melyik a hamis. Eközben a kereskedő a hamis áru eladásával busás haszonra tesz szert, hiszen a hamist is eredetiként árulja.