A tervek szerint megszűnne a társas vállalkozások 4 százalékos különadója. A társasági adókulcs mértékét 16-ról 18 százalékra emelnék. Jelentősen csökkentenék az adóalap módosító tételek számát. Egyebek közt megszűnnének a céltartalékhoz, az értékcsökkenéshez (kivéve a két éves értékcsökkenési leírás), a kapcsolt vállalkozástól kapott illetve annak adott kamathoz, a kapott jogdíj 50%-ának levonásához, a követelés értékvesztéséhez, az alultőkésítéshez, az adományhoz, illetve a helyi iparűzési adó levonásához kapcsolódó adóalap-módosító tételek. A veszteség-elhatárolás automatikus lenne, megszűnne az APEH engedélyre vonatkozó előírás - foglalja össze az Ernst & Young hírlevele.
A 18%-os adókulcs sávhatára 1,7 millió forintról 2 millió forintra emelkedne. Egységessé válhat a magánszemélyek által igénybe vehető adókedvezmények rendszere. Megszűnhet az adómentes béren kívüli juttatások 400 ezer forintos korlátja, valamint a cégautó-adó a jelenlegi formájában.
Új adónemként bevezetésre kerülne egy szélesebb bázisú vagyoni típusú adó, melyet olyan autók után kell majd fizetni (akár a cég, akár a magánszemély tulajdonában van), amire tekintettel költséget számoltak el. Az új cégautóadó mértéke 6% lenne, melyet az autó korrigált bekerülési értéke után állapítanának meg.
A közteher-alapok száma csökkenne (a munkaadói járulék és a szakképzési hozzájárulás alapja a munkaadói tb-járulék alapjával, a munkavállalói járulék alapja az egyéni egészségbiztosítási járulék alapjával egyezne meg). 2009. áprilistól a minimálbér kétszeresét meg nem haladó járulékalap után (jelenleg havi 138 ezer forintos bruttó bérig) a munkáltatói tb-járulék 25,5% lenne, azonban a fenti összeget meghaladó jövedelemrészre a jelenlegi 29 %-os tb-járulékot kellene majd megfizetni.
Szintén 2009. áprilistól a minimálbér kétszeresét meg nem haladó járulékalap után a jelenlegi 3% helyett 1,5% munkaadói járulékot kellene majd fizetni, viszont az e fölötti jövedelemrészre továbbra is 3% munkaadói járulékot kellene fizetni.
11 százalékos egészségbiztosítási hozzájárulást kellene majd fizetni bizonyos adómentes természetbeni juttatások után (pl. üdülési csekk, étkezési jegy, bérlet, átvállalt képzési költségek stb.). Háromszorosára nőne a rehabilitációs hozzájárulás (a jelenlegi 177,600 forint/fő/évről 532,800 forint/fő/évre).
Az üzemanyagokat kivéve növekednének a jövedéki adómértékek. Megszűnne a jogdíjbevételek levonhatósága a helyi iparűzési adó alapjából, viszont le lehetne vonni a kutatás-fejlesztés közvetlen költségét az adóalapból.
A közzétett dokumentum szerint az adóbecslés lehetőségét általánossá tennék. Az adózóra hárulna a bizonyítási teher, ha az adóhatóság az ellenőrzés során a költségek struktúráját megkérdőjelezi. Újból szabályokat vezetnének be a készpénzfizetés korlátozására (lényegében a korábbi házipénztáradót alkotmányos formában visszaállítanák). A napi készpénzállomány nem haladhatná meg az előző üzleti év összes bevételének 0,8%-át, illetve 300 ezer forintot. Összevonnák a jelenlegi adószámlák egy részét.
