Az import többletköltsége a döntő kérdés

A más uniós tagállamból történő beszerzés a belföldi vásárláshoz képest többletköltségekkel járhat, például a szállítás és a logisztika területén. Ha ezeket a kereskedőnek a maximált árrésből kell fedeznie, és azokat a beszállító által számlázott beszerzési ár nem tartalmazza, kevesebb marad az egyéb működési költségekre és a nyereségre.

Az azonos mértékű árrésplafon így eltérően hathat a belföldi és a más tagállamból beszerzett termékek értékesítésére. A kereskedő számára jövedelmezőbbé válhat a hazai beszerzés, a szabályozás pedig visszatarthatja attól, hogy más tagállamokból vásároljon. Ehhez nem szükséges, hogy a jogszabály kifejezetten különbséget tegyen a termékek származása szerint.

Az Európai Unió Bíróságának korábbi ítélkezési gyakorlata alapján az olyan árrésszabályozás, amely az import költségeit a maximált árrésbe szorítja, és ezzel a belföldi beszerzés felé tereli a kereskedőket, az áruk szabad mozgásának korlátozását jelentheti. A Taylor Wessing értékelése szerint a magyar drogériai árrésstop esetében is ez az alapvető uniós jogi probléma állt fenn.

A kivezetésen túlmutató tanulság

Az ügyvédi iroda szerint az importot visszatartó hatás akkor sem szűnt volna meg feltétlenül, ha a korlátozást minden kereskedőre egyformán kiterjesztik. A más tagállamból történő beszerzés többletköltsége egy magyar tulajdonú vállalkozás számára is ugyanúgy csökkentheti az értékesítés jövedelmezőségét.