A drogériai termékekre 2025-ben bevezetett árréskorlátozás hivatalos célja a fogyasztói árak csökkentése volt. A szabályozás harminc termékkategóriában legfeljebb 15 százalékos árrést engedett meg, és a drogériai kiskereskedelmet főtevékenységként végző, egymilliárd forintot meghaladó árbevételű vállalkozásokat érintette. Az ugyanilyen termékeket is értékesítő hiper- és szupermarketekre ez a drogériai korlátozás nem terjedt ki.

A Bizottság a kereskedők helyzetét kifogásolta

Az Európai Bizottság 2026 júliusában úgy döntött, hogy az Európai Unió Bírósága elé viszi a drogériai árréskorlátozás ügyét. Nyilvános indokolásában a letelepedés szabadságának és a szolgáltatási irányelvnek a sérelmére hivatkozott. Álláspontja szerint az intézkedés főként nem magyar hátterű vállalkozásokat érintett, és diszkriminatív, aránytalan követelményeket támasztott velük szemben.

A Bizottság azt is hangsúlyozta, hogy az árrés nem azonos a nyereséggel. Ebből kell fedezni többek között a munkabéreket, az ingatlanok költségeit és az adókat is. A túl alacsonyan meghatározott árrés ezért veszteséges értékesítésre kényszerítheti a kereskedőket.

A Taylor Wessing szakértői szerint ugyanakkor a szabályozás uniós jogi megítélésében az áruk szabad mozgásának önálló jelentősége van.

„Ez a szempont a Bizottság nyilvánosan ismertetett érvelésében nem jelent meg, pedig az árrésplafon a kereskedők tulajdonosi hátterétől függetlenül befolyásolhatta a tagállamok közötti áruforgalmat” – mondja Dr. Novák Zoltán, a Taylor Wessing partnere.