A kedden közzétett jelentés szerint a túl szigorú költségvetési politikák negatív hatással vannak az aggregált keresletre, így a fejlett gazdaságokban és az Európai Unióban a megszorító intézkedések kizárólagos előtérbe helyezése tovább árthat a munkaerőpiacoknak. Az ILO kiadványa szerint a költségvetés konszolidálására irányuló erőfeszítéseket társadalmilag felelős módon kell kifejteni, úgy, hogy a növekedési és foglalkoztatási kilátások szolgáljanak irányelvekként.

A szervezet megítélése szerint a döntéshozóknak összehangoltan kell fellépniük a magánbefektetéseket akadályozó bizonytalanság enyhítése érdekében, hogy a magánszektor világszerte újra beindíthassa a munkahelyteremtés gépezetét.

27 millió plusz munkanélküli

A jelentés szerint még mindig 27 millióval több munkanélküli van, mint a válság kezdetén. Ugyanakkor a munkaerőpiacon csaknem 29 millióval kevesebb ember van annál, mint amire a válság előtti trendek alapján számítani lehetett. Ha ezeket a gazdaságilag inaktívakat is a munkanélküliek közé sorolnánk, akkor a globális munkanélküliek száma a jelenlegi 197 millióról 225 millióra duzzadna, és a munkanélküliségi ráta 6 százalékról 6,9 százalékra emelkedne. (A magyarországi cégek jelentős hányada készül növelni kölcsönzött munkavállalóinak arányát, mert szerintük így jobban biztosítható a rugalmasság a válság idején.)

A jelentés 2012-re alap esetben 3 millió új munkanélkülit jelez, és azt jósolja, hogy a számuk 2016-ra 206 millióra fog emelkedni. Ha azonban a globális növekedési ráták 2 százalék alá esnek, akkor a munkanélküliek száma 2012-ben 204 millióra emelkedik. Egy kedvezőbb, az euró-adósságválság gyors megoldását feltételező szcenárió szerint a globális munkanélküliség 2012-ben körülbelül egymillióval kevesebb dolgozót érintene.

A jelentés arra is rámutat, hogy a foglalkoztatási válság továbbra is a fiatalokat érinti a legsúlyosabban, és kevés remény van arra, hogy a közeljövőben jelentősen javulhatnak az elhelyezkedési kilátásaik. 2011-ben 74,8 millió 15 és 24 év közötti fiatal volt munkanélküli, ami több mint 4 milliós növekedést jelent 2007 óta. A globális munkanélküliségi ráta a fiatalok körében 12,7 százalékos, és esetükben a munkanélküliség esélye világszerte közel háromszorosa a felnőttekének.

A kkv-k szerepe a foglalkoztatásban

A 2002 és 2010 közötti időszakban az új álláshelyek 85 százalékát kis- és középvállalkozások teremtették az Európai Unióban - közölte az Európai Bizottság. Ez az érték jelentősen meghaladja az összes foglalkoztatottból a kkv-kra eső 67 százalékos arányt. Az összesítés alapját képező nyolc éves időszakban évente átlagosan 1,1 millióval bővült az álláshelyek száma az unió országaiban. A kis- és középvállalkozások kategóriájában évente átlagosan 1 százalékkal nőtt a foglalkoztatás, ami fél százalékponttal magasabb növekedést jelent, mint a nagyvállalatok mutatója.

Az összképnek csak a kereskedelmi szektor mond ellent, ahol a kis- és középvállalkozások mindössze 0,7 százalékkal, a nagyvállalkozások viszont 2,2 százalékkal bővítették évente az álláshelyek számát. A kereskedelmi nagyvállalatok leginkább a gépjármű-kereskedelem területén erősödtek látványosan.

Itthon 30 százalékot hoznak a kkv-k

A következő évek lehetőségeiről és a hazai kis- és középvállalkozások sorsáról és a foglalkoztatásban betöltendő szerepükről is szó volt az MTA Közgazdaságtudományi Intézet által, november 30-án megtartott műhelykonferencián. A rendezvényen Muraközy Balázs és Békés Gábor bemutatták a „Magyar gazellák: gyors növekedésű vállalatok jellemzői és kialakulásuk elemzése Magyarországon" című tanulmányukat. E szerint is a gazdaságpolitika egyik kulcskérdése a növekedés „újraindítása" és a munkahelyteremtés. A statisztikai adatok alapján azt látjuk, hogy az új munkahelyek nagy részét a cégek egy szűkebb csoportja adja: a válságot megelőző három évben a vállalatok mindössze tíz százalékának volt köszönhető az új munkahelyek több mint 87 százaléka. (A hazai kkv szektort az átlagnál jobban megviselte a válság, hiszen már korábban is az alultőkésítettség volt a jellemző.)

Ezek közül is kiemelkednek a leggyorsabban növekvő kis- és középvállalatok, melyeket a szakirodalom „gazelláknak" nevez: ezek a cégek hozták létre az összes új munkahely 30 százalékát. A szerzőpáros tanulmánya arra a kérdésre is választ keresett, hogy a kis- és középvállalatok sikerei milyen múltbéli jellemzők alapján jelezhetők előre. Jó eséllyel lehet számítani arra, hogy a fiatal, dinamikus és jó termelékenységi mutatókkal jellemezhető vállalatok előbb vagy utóbb „gazellákká" válnak.

Az iparág és régió viszont kisebb súllyal esik a latba, mint gondolnánk: a csúcstechnológiájú iparágakban hasonló arányban fordultak elő „gazellák", mint az információs technológiát alig használókban és Kelet-Magyarországon hasonló volt a gyorsan növekvő vállalatok aránya, mint Budapesten vagy Nyugat-Magyarországon.