Azok a cégek, amelyek május 1-et követően harmadik országból – azaz nem az Európai Unióból – vásárolnak, avagy oda szállítanak, szinte elölről kénytelenek megtanulni a vámjogszabályokat. Ez is kiderült abból a tájékoztatóból, amelyet a Miniszterelnöki Hivatal a pénzügyi, a külügyi tárca, valamint a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága szakembereinek bevonásával tartott április 14-én. Az utóbbi szervezet arról biztosította a sajtó munkatársait, hogy az informatika segítségével jószerivel az összes papírmunka és informálódás megoldható, de arról is, hogy akár naponta érdemes az európai uniós csatlakozásig is meglátogatni a www.vam.hu honlapot, sőt a www.kkk.vpop.hu -t is, tekintettel arra, hogy akár naponta kerülnek fel új ismeretek, illetve a majdani munkához szükséges dokumentumok, űrlapok.

A lényegi változások egyike a legutóbbi időkig vámszabad-területi státusszal működő vállalkozásokat érinti. A Pénzügyminisztérium 142 termelő és egy raktározással foglalkozó céget tartott nyilván, ezek a vállalatok az elkövetkezendőkben nem működnek tovább ilyen formában, hanem belföldiekké válnak. Az EU ismeri és alkalmazza a mi fogalmaink szerinti vámszabad-területi szabályozást, ilyen jogosítvánnyal magyarországi társaságok is működnek majd, ám ezeket a kormány jelöli ki. Nem lesznek többen tíznél, s mindegyiket az jellemzi majd, hogy logisztikai szerepet töltenek be.

Az EU-tagság megváltoztatja a büdzsé bevételi szerkezetét, mivel a vám 75 százalékát az unió közösségi költségvetése kapja majd meg, s 25 százalék illeti meg Magyarországot. Tavaly még csaknem 100 milliárd forintnyi bevétele keletkezett a költségvetésnek, az idén 40 milliárddal, egy év múlva pedig mindössze 17 milliárddal kalkulálhatunk. Lényeges különbség az is, hogy az EU-tagok gazdaságának importigényessége 11 százalék, Magyarországé 23 százalék, különös tekintettel az energiahordozók és a nyersanyagok nagy arányára. A számunkra is belpiaccá váló unió a vámadminisztráció mérséklését is jelenti, a 192 vámkezelő helyből csupán 47-re van szüksége az országnak. Ilyenformán a 8 ezres VPOP-állomány is csökken, körülbelül 800 munkatárstól válik meg a szervezet.

Taggá válásunk azt is jelenti, hogy eddig partnereink közül több országgal nem az úgynevezett legnagyobb kedvezmény elve szerint kereskedhetünk, hanem az EU kereskedelem-politikai egyezményei alapján. Megszűnik például a magyar-román CEFTA-kapcsolat, de helyébe lép az az egyezség, amelyet dél-keleti szomszédunk kötött az unióval. Átalakul a horvát-magyar, illetve a szerb-magyar kétoldalú, a vámokra, kereskedlmi elszámolásokra vonatkozó jogviszony is. Az Európai Unió és számos távoli ország – például Mexikó, Chile, Latin-Amerika több állama – olyan szerződéses kapcsolatban áll egymással, amilyennél a kölcsönös áruszállítást alapvető kedvezmények segítik. Májust követően ezek az egyezmények értelemszerűen ránk is kiterjednek. Néhány speciális szabályozással ugyancsak számolnunk kell a jövőben. Az egyik ilyen az, amikor az EU kontingenseket határoz meg bizonyos áruféleségekre. Ilyenkor hosszú idővel a döntés előtt kérelmezni kell a kedvezményeket. Erre már Magyarország is jogot kapott, éltünk is vele, a többi csatlakozó állam társaságában csaknem 400 beadványt postáztunk Brüsszelbe. De csak 15-öt fogadtak el közülük, tizenkettőnek magyarok voltak a benyújtói.

A vámhatóság az informatikai hátterű szolgáltatásokkal jóformán teljesen felkészült a csatlakozásra. Az EU igényeinek megfelelően több önálló projektet valósított meg, s alakította ki például az integrált vámtarifa környezetet, hozta létre adatbázisát. Ez utóbbiban megtalálja minden érdekelt az összes uniós kereskedelempolitikai intézkedést, s a jogforrásra való hivatkozást. A „használati vámtarifa” információs bázisból a brüsszeli értesítések szerint napra készen kiolvashatók az adott termékekre vonatkozó tudnivalók, azaz megismerhető, hogy mennyit és milyen számítási mód alapján kell fizetni. Az EU-ban – és hamarosan nálunk is – használatos a vámkontingensekre vonatkozó adatbázis. Lényegében mezőgazdasági cikkek információi szerepelnek itt, de úgy, hogy a vámkezelés sorrendjét, a különböző termékekre értendő érvényességi időt és mennyiségi korlátot is feltüntetik. Alkalmaz az unió egy úgynevezett mintakezelési rendszert, itt a hatósági munka során alkalmazott bélyegzők, aláírások hitelessége ellenőrizhető. Meglehet, a leghasznosabb segédeszköz a kötelező tarifális felvilágosítás rendszere lesz: ha az ügyfél kéri az adott termék vámbesorolását, akkor azt teljesíti is a hatóság, s a kibocsátott határozatot 6 évig használhatja is portékájára a vállalat. Mégpedig úgy, hogy a határozatot minden EU-s országban tényként fogadják el.