A telepszerűen épített tégla-, illetve paneles lakások adásvétele hagyományosan mintegy nyolcadát teszi ki a hazai lakásforgalomnak. A KSH által már feldolgozott utolsó teljes évben, 2022-ben ugyan ez az arány 13,2 százalékról 12,5 százalékra csökkent, de 2023-ban – az előzetes adatok szerint – e piaci szegmens ledolgozta a megtorpanást, s újra elérheti a 13 százalékos részesedést. Ez az átlagérték azonban óriási eltéréseket rejt, vannak olyan településeink, illetve fővárosi kerületeink, ahol az otthonok túlnyomó többsége valamelyik lakótelepen cserél gazdát. Így például Szekszárdon a teljes forgalom 73 százalékát ezek adják, dominálnak továbbá még Pakson (56 százalék), a fővárosban a XV. kerületben (55 százalék), valamint Százhalombattán (53 százalék). Az adásvételek számát tekintve 2022-ben is Miskolc vezette a ranglistát mintegy ezer tranzakcióval, mögötte ugyan helyet cserélt Debrecen és Budapest III. kerülete, de a további sorrend nem változott 2021-hez képest: Pécs, Szeged, majd Budapestről Újpest és Újpalota következett.
Az elmúlt évben számottevő lakótelepi forgalmat elérő fővárosi kerületek közül – a NAV adatai szerint – háromban haladta meg az átlagos négyzetméterár a 800 ezer forintot: Újbudán (914 ezer), a XIII. kerületben (849 ezer), valamint a Ferencvárosban (804 ezer). Ezekkel szemben Pesterzsébeten csupán 613 ezres, míg Csepelen 636 ezres a legfrissebb átlagár. A nagyobb lakótelepi forgalmat elérő vidéki városok mezőnyét kiemelkedő eredménnyel (839 ezer) vezeti Budaörs, s a második legdrágább is egy fővárossal szomszédos település, Gödöllő (670 ezer). A harmadik Debrecen 647 ezres lakótelepi átlagárral, ami bő 5 százalékos növekedés az egy esztendővel korábbihoz képest. Ugyanakkor három olyan településünk is van, ahol az átlagos négyzetméterár ennek a harmadát sem éri el: Ózd (124 ezer), Salgótarján (194 ezer) és Komló (206 ezer). Ezt Komló közel 16 százalékos drágulással, Salgótarján lényegében stagnálással, míg Ózd mintegy 5 százalékos árcsökkenéssel érte el.