Ezen közteher alól az a vállalkozó mentesül, akik nem főállású vállalkozó, tehát aki vállalkozói tevékenysége folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is áll, és munkaideje eléri a heti 36 órát.  Utánuk ugyanis befizetik a cégek a munkaadói (3%), illetve munkavállalói járulékot (1%), így mentesülnek a vállalkozói járulék (4%) fizetése alól. Nem kell vállalkozói járulékot fizetni annak a vállalkozónak sem, aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy arra jogosulttá vált.

A vállalkozói járulékot - az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem után számolt 4 %-ot - negyedévente, a következő hónap 12-ig kell megfizetni. A járulékalap éves szinten el kell hogy érje legalább a minimálbér naptári évre számított összegét.

Nem számolható el

A társas vállalkozások, az egyéni vállalkozókkal ellentétben, nem érvényesíthetik ezt a közterhet a költségeik között. A vállalkozói járulék ugyanis nem a céget, hanem a magánszemélyt terheli. (Tehát a magánszemélynek kell bevallani és befizetni privát bankszámlájáról.) Vagyis a számviteli törvény hatálya alá tartozó cégeknek elszámolási feladatuk nincs ezzel kapcsolatban.

A szabályozás hátterében a vállalkozói járadék bevezetése áll, vagyis 2005-től az egyéni és a társas vállalkozók is jogosultak munkanélküli ellátásokra, vállalkozói járadék igénybevételére

A befizetést a 10032000-06056339 számú APEH Vállalkozói járulék beszedési számlára kell teljesíteni - olvasható az APEH erről kiadott közleményében.

Nagy Ildikó