A vállalkozáserősítő program tartalmazza a mikro-, kis- és középvállalkozások (Kkv.) általános üzleti, működési feltételeinek javítását célzó alprogramokat, önálló fejezetet szentel a technológiai innovációnak, a külpiaci aktivitást segítő lehetőségeknek, a minőségfejlesztésnek, a kézműveseknek. Továbbá ágazat-, szakma- és rétegspecifikus alprogramokat mutat be röviden. Önálló fejezet a hídképző alprogramok, az integrátori beszállítói alprogram. Az informatikai fejlesztői elképzelések közül ide került a kis- és középvállalkozási hálózatfejlesztés és a Kkv-k bekapcsolása az információs gazdaságba, továbbá az információtechnológiai kezdő vállalkozások támogatását célzó alprogram. Végül, de nem utolsó sorban: a befektetés-ösztönzési alprogramok, a szolgáltató közigazgatás kialakítása, a közvetlen befektetés-ösztönzési eszközök.
A helyzetképből kiindulva a vállalkozáserősítő program két fő célt tűz maga elé:
• egyrészt azt, hogy elősegítse és felgyorsítsa a magyar gazdaság dualitásának oldódását, vagyis az erősen exportorientált, döntően külföldi tulajdonú nagyvállalati szektor, valamint a belső piacra termelő, zömében hazai tulajdonú kis- és középvállalati szektor közötti termelési, innovációs és információs kapcsolatok kialakulását és kiszélesedését;
• másrészt pedig azt, hogy átsegítse a magyar gazdaságot az 1990-es évekre jellemző, olcsó hazai munkaerőre és külföldi tőkebevonásra épülő gazdaságfejlődési modellből a szakképzett munkaerő, az innováció és a tőkebevonás hármasára támaszkodó, innováció vezérelte gazdaságfejlődési modellbe - olvasható a programban.
A gazdaság dualitásának oldása
A vállalkozáserősítő program céljainak megfogalmazásakor el kell különíteni egymástól a piaci növekedésre, a helyi és a globális hálózatokhoz való kapcsolódásra képes kis- és középvállalkozásokat azoktól az önfoglalkoztató, családi- vagy mikro-vállalkozásoktól, amelyek elsősorban foglalkoztatási szerepet töltenek be. Ennek alapján a vállalkozáserősítő program célja, hogy:
• az önfoglalkoztató mikro-vállalkozások tartósan képesek legyenek önmaguk, családjuk és környezetük eltartására,
• a kis- és középvállalkozások pedig képesek legyenek a gazdasági hálózatokba, termelési láncokba és az információs gazdaságba való bekapcsolódásra.
A kis- és középvállalkozások fejlesztési alprogramjainak várható eredményei és hatása a készítői szerint:
Az alprogramok célja az új vállalkozások létrehozásával összefüggő működési, környezeti feltételeknek a javítása, a mikro-vállalatok helyzetének a stabilizálása, a kis- és középvállalkozások teljesítmény-, export- és foglalkoztatási képességének a növelése, valamint - ezekkel összefüggésben - a nagyvállalkozásokkal szembeni versenyhátrányainak a csökkentése. Az alprogramok megvalósításának eszközei: a pénzügyi eszközrendszer - tőkejuttatás, fejlesztési hitelek, pénzügyi lízing és eszközbérlet, faktoring, vissza nem térítendő támogatások - fejlesztése, és a piacképes projektek támogatása.
Az alprogramok végrehajtása során várhatóan növekszik:
• a pénzügyi támogatásban részesült kis- és középvállalkozások „túlélési esélye”, azaz a 18 hónap elteltével még életképes vállalkozások aránya;
• a foglalkoztatottság biztonsága, a támogatott kis- és középvállalkozások esetében a két éven túl is foglalkoztatottak száma és aránya;
• a kis- és középvállalkozások által előállított hozzáadott érték, az egy alkalmazottra jutó nettó árbevétel;
• a kis- és középvállalatok új gépekre, berendezésekre, szellemi termékekre fordított beruházásainak értéke, valamint a kutatási-fejlesztési ráfordítások összege;
• a nemzetközi piacokra bevezetett magyar termékek száma, a kis- és középvállalkozások exportárbevétele, s azok aránya;
• a kis- és középvállalkozások számára szervezett képzési programokban, a döntéshozatal-támogatási projektekben részt vevők száma;
• az egészségügyi szolgáltatások korszerűsítésébe bevont magántőke aránya javul a kis- és középvállalkozások fejlesztési forráshelyzete (tőke, hitel, lízing);
• a speciális rétegprogramok keretében megvalósult képzési programok száma, és javulnak a támogatott célcsoportok vállalkozási esélyei.
Tovább >
Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!
Találkozzunk személyesen!
2024. november 21. 16:00 Budapest
Véleményvezér
Ünnepélyes keretek között adtak át 200 méter felújított járdát
Nagy az erőlködés a Fidesznél a sikerélményekért.
Ömlik az uniós pénz Lengyelországba
Húznak el tőlünk a lengyelek, de nagyon.
A Jobbik volt elnöke megerősítette Magyar Péter állítását, hogy a Fidesz titkosszolgálati eszközöket is használ az ellenzék lejáratására
Régi-új szereplő jelent meg a belpolitikai porondon.
Közeli nagyvárosok, ahol másfélszer többet kereshetsz, mint Budapesten
Van-e még lejjebb, vagy már a gödör fenekén vagyunk?
Magyar Péter kiosztotta Orbán Viktort a nyugdíjasok helyzete miatt
A miniszterelnök magára hagyta a magyar idős embereket.
Szégyen: már afrikai országok is megelőznek minket egy rangsorban
Megjelent a World Justice Project 2024-es jogállamiság rangsora.