A fenti folyamatra nincs egyértelmű magyarázat, egyrészt a negyedik negyedév hagyományosan erős a magyar újlakás-piacon, ami mögött az állhat, hogy az év végéhez közeledve igyekeznek a lehető legtöbb folyamatban lévő projektet lezárni. Ugyanakkor 2024 vége speciális is lehetett, hiszen nagyjából fél éve már mindenki arról beszélt, hogy 2025 eleje kifejezetten erős lehet a lakáspiacon a lakossági állampapírok közelgő rekordösszegű kamatkifizetései és a kormány további ösztönző lépései miatt. „A fentiek alapján az is könnyen szerepet játszhatott az új lakások jelentős áremelkedésében, hogy a befektetési céllal vásárlók egy része igyekezett még a 2025-re várt további áremelkedés előtt nyélbe ütni az adásvételt” – vélekedik Valkó Dávid.
Ha 2024 egészét értékeljük, akkor 12,8 százalékos drágulást mutat a lakáspiaci árindex az előző évhez képest, ez gyorsulást jelent a 2023-as 7,1 százalékos áremelkedés után, ugyanakkor meg sem közelíti a 2022-es rekordév 22,3 százalékos adatát. 2010 óta vizsgálva átlagosan 8,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak Magyarországon évente, vagyis ahhoz képest a tavalyi év átlagon felülinek volt mondható. A használt lakások esetében 12,4 százalékos, míg az új lakások piacán 14,4 százalékos volt az átlagos drágulás tavaly, utóbbi esetében 2020 óta nem volt példa ennyire kismértékű drágulásra.
Említettük, hogy az év végén a befektetési céllal vásárlók egy része már megmozdulhatott a 2025-ös kilátásokat látva. A szakértők többsége most egyetért abban, hogy idén a tavalyinál is jelentősebb lehet az áremelkedés mértéke. „Mi azt gondoljuk, hogy a teljes piacon átlagosan 15 százalék körül lehet a drágulás 2025-ben, ezen belül a jó elhelyezkedésű, felkapottabb szegmensekben az áremelkedés akár a 20 százalékot is megközelítheti” – hangsúlyozta az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Az év első hónapjaiban látott keresleti aktivitásból kiindulva könnyen lehet, hogy 2025 első fele még a tavalyinál is jelentősebb drágulást hoz a piacon a friss források beáramlásának köszönhetően.
