Korábban a falusi CSOK erőteljes árfelhajtó tényező volt, ám tavaly elsősorban a családi házas területeket érte sokként a rezsiaggodalom. Azután hiába is volt enyhe a tél, az energetikailag kockázatos házakkal szembeni tartózkodás jórészt megmaradt. Az is szerepet játszhat az itt kialakult piaci helyzetben, hogy a vevők nagyobb árérzékenysége közvetlenebbül hathatott az eladókra, s így könnyebben is kényszerítette ki az árak mérséklését.

Ha az összkép ellentmondásos is, az áresés megtorpanása az első negyedévben azt is jelezheti, hogy talán túl van a piac a visszaesés mélypontján. Ugyanakkor Valkó Dávid szerint még igencsak korai lenne ezt kimondani.

„Noha a nyár nyugodtabb időszak az ingatlanforgalmazásban, azok a körülmények, amelyek együttesen meghatározhatják az újraindulást, nagyon is mozgásban vannak.”

Ezek közé sorolja mindenekelőtt az infláció csökkenését, s azzal együtt azt, hogy mikorra mérséklődhetnek a hitelkamatok arra a 6-7 százalékos szintre, ami már megindíthatja a kereslet növekedését. Az állampapírhozamok jelenlegi csökkenését, s a bérleti díjak növekedését két olyan tényezőnek tartja, melyek ismét egyre vonzóbbá tehetik az ingatlanbefektetéseket. Ugyanakkor a háborúnak nem látszik a vége, ami jóval bizonytalanabbá teszi a kalkulációkat. Ugyancsak talány egyelőre, hogy milyen új támogatásokkal lehet kalkulálni a CSOK eddigi kedvezményeinek kivezetése után.

„Azt viszont már tudhatjuk – utal a KSH egy friss jelentésére –, hogy az utóbbi évek szüntelen áremelkedésének legmegbízhatóbb motorjára, az újépítésekre most egy ideig kevésbé lehet számítani.”