A biztosítási szektor egyik fő ismertetőjegye az, hogy képes az ügyfelek igényei szerinti termékeket kínálni, a kis- és középvállalkozások (kkv) jó része azonban úgy érzi, semmilyen biztosításra sincs szüksége. Igen ám, de még egy kis forgalmú evás céggel is előfordulhat, hogy szerződéses partnere károkozás miatt pert indít ellene, s egy esetleges káresemény, mely elragadja a cég összes vagyontárgyát, akár a vállalkozást is csődbe juttathatja.
A nagyobb cégek körében már jóval elterjedtebb gyakorlat a biztosításkötés. Az export-import tevékenységet folytató vállalkozások szinte törvényszerűen biztosítják az áruikat, s természetesen hitelfelvételkor is kötelező biztosítást kötniük. Még nagyobb cégek esetében pedig külföldön már nem ritka - sőt már-már kötelező-, hogy a vállalat felelősségbiztosítást köt közép- és felsővezetőire az általuk hozott döntések miatt felmerülő esetleges károk enyhítésére.
Kockázatérzékenyebbek lettünk
Ma Magyarországon megközelítőleg 830 ezer bejegyzett vállalkozás van. Becslések szerint ebből mintegy 200 ezerre tehető a valóban működő, nem önfenntartó vagy technikai (kkv-k és egyéni) vállalkozások száma A Generali-Providencia Biztosító Rt. becslése szerint vagyonbiztosítási szerződéssel megközelítőleg 65 százalékuk rendelkezhet. Ez nagyjából 130 ezer kisvállalkozás-biztosítást jelent, amelyből 40 ezer darabos részesedéssel jelenleg a Generali piacvezető. Ez a megközelítőleg kétharmados biztosítottsági arány egyébként megfelel a lakásbiztosítottsági aránynak, hiszen a lakossági szegmensben is hasonló a biztosított lakások aránya - mondta el Csáki Gyula, a cég felelősségbiztosítási csoportjának vezetője.
#page#
A Magyarországon működő kkv-k és egyéni vállalkozások közül mintegy 220-230 ezer cég, azaz a szektor 30 százaléka rendelkezhet felelősségbiztosítási szerződéssel. Igen jó arány ez akkor, amikor tudjuk, hogy a kkv-k túlnyomó többségében nincs a tulajdonoson kívül más alkalmazott, aki után felelősségbiztosítást kellene kötnie. A biztosítási kultúra azonban változik. Ügyvédi és szaktanácsadói irodák szakosodnak már kártérítési ügyekre, mert azok száma egyre szaporodik. Azaz manapság egyre nagyobb kockázat egy vállalkozásnak felelősségbiztosítás nélkül működnie, amire egyre többen ébrednek rá.
A kötelező az kötelező
A biztosítotti körben valamennyi ágazat szereplői megtalálhatók, azonban legnagyobb számmal azokból az ágazatokból érkeznek a kliensek, ahol kötelező a felelősségbiztosítás megkötése: ilyenek például az egészségügyi, a vagyonvédelmi vagy a számviteli tevékenységgel foglalkozó vállalkozások.
A leggyakrabban választott biztosítási összegek felelősségbiztosítás esetén 5-10 millió forint/káreseményre szólnak, azonban a felzárkózás az uniós biztosítási kultúrához már ebben a szegmensben is jelentkezik. Egy uniós üzleti partner ugyanis több millió eurós felelősségbiztosítást is előírhat, megkövetelhet.
A kkv-szektor tagjai a többi vállalathoz hasonlóan a vállalkozás tevékenységével okozott károkra kötnek felelősségbiztosítási szerződést. Ez tartalmazhatja a harmadik személynek vagy a megbízónak okozott károkat, a munkabalesetekre fedezetet nyújtó munkáltatói vagy akár a környezetszennyezési felelősségbiztosítást is. A vagyonbiztosítás területén ez a kör jellemzően a tűz- és elemi károkra, betöréses lopásokra és rablásra, üvegtörésre köt biztosítást; kevésbé jellemzőek például a balesetbiztosítások, üzemszünet-biztosítások vagy a kiegészítő irodai elektronikus berendezések biztosításai.
Teljes cikk a Piac és Profit júliusi-augusztusi számában.
