A magyar gazdaság elmúlt több, mint másfél évtizedének mélypontjára süllyedt 2006-ban, amelynek nyomán súlyos áldozatokra kényszerülnek a vállalkozások éppúgy, mint a lakosság - mondta Petschnig Mária Zita. Bár ez az áldozat nem lesz olyan nagy, mint a Bokros-csomag idején, amikor két év alatt 17 százalékkal estek vissza a reálbérek, de a következő két évben várható 6 százalékos csökkenés is meg fogja viselni a társadalmat - tette hozzá a Pénzügykutató főmunkatársa. Mélypont azért is, mert a maastrichti kritériumok közül immár egyet sem tud teljesíteni Magyarország, s bár a régió többi országa is meg-megbotlik, mi utolsók lettünk a sorban - tette hozzá a kutató.
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő Rt. befektetési vezetője szerint január valószínűleg volatilis árfolyammozgást hoz, az év indulása azonban a mostaninál is erősebb forinttal várható. Az euró átmenetileg 250 forint alá is süllyedhet a pozitív piaci hangulatnak köszönhetően. Duronelly akár februárban lehetségesnek tart egy mérsékelt jegybanki kamatcsökkentést annak ellenére, hogy a havi infláció február-márciusban tetőzhet.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője 245-260 forint között várja az euró árfolyamát az év során, ezen belül az őszi hónapoktól számít erősebb forintra. Az infláció mérséklődése, valamint az EU források megjelenése következtében addigra nőhet a külföldiek bizalma a magyar gazdaság teherbíró képessége iránt, s az év végén 250 forint alá is süllyedhet az euró kurzusa.
Geszti Pál, az ING Bank szakembere már januárban elképzelhetőnek tartja, hogy az euró 250 forint alá kúszik, de normális üzletmenet keretében "még a télen" egy legfeljebb 265 forintig terjedő korrekciót is elképzelhetőnek tart és az év nagy részében 250-260 forint közötti euró kurzust vár.
"Mindezek ellenére a külföldi befektetők bizalma kitartott 2006 egészében, amely annak is köszönhető, hogy Brüsszel a módosított konvergenciaprogramot csak szeptemberben követelte január helyett, így levegőhöz jutott az ország" - fogalmazott Petschnig Mária Zita. A Pénzügykutató főmunkatársa úgy véli, hogy "2006-ban katarzison estünk át, hiszen szembe kellett nézni a túlköltekezés okozta 10 százalék fölé kúszó államháztartási hiánnyal".
Hasonló okokkal magyarázta a 2006. évi fiskális kiigazítást Bartha Attila, a Kopint-Datorg tudományos főmunkatársa is. Véleménye szerint a korábbi években felhalmozott gazdaságpolitikai hibák igen erőteljes korrekciója kezdődött meg 2006-ban, amely már az év második felében visszafogta a beruházásokat, a belföldi felhasználást, lassította a fogyasztás növekedését és lökést adott az inflációnak.
A fordulat évének nevezte 2006-ot Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese. A 2000 óta tartó elosztás központú gazdaságpolitika a választás után "váltott", ami először költségvetés kiigazításként jelent meg, de igazi hatása a reformok bevezetése után 2007-ben, illetve később mutatkozhat meg.
4 százalék alatti növekedés
A tavalyi 4 százalékos gazdasági növekedés ugyan nem ismétlődik meg 2007-ben, de a kormány által várható 2,2 százaléknál nagyobb lesz - állítják egybehangzóan a gazdaságkutatók, a GKI prognózisa 3 százalék, a Kopint 2,8 százalékot, a Pénzügykutató pedig 2,6 százalékos ütemet vár. Petschnig Mária Zita megjegyezte azt is, hogy a Bokros-csomag idején 1995-ben 1,5 százalékra, 1996-ban 1,3 százalékra esett vissza a gazdasági növekedés, azaz a költségvetési kiigazítás, pontosabban restrikció, rövid távon mindig együtt jár a gazdaság lassulásával.#page#
A Magyar Nemzeti Bank egyetértésével készült konvergenciaprogram 2007. évi makrogazdasági mutatói teljesíthetőek, sőt a kormány prognózisa konzervatívnak is minősíthetők - állapították meg a kutatók, akik úgy vélik, hogy a gazdasági növekedést a nettó export húzza. A kivitel növekedési üteme 2007-ben is kétszámjegyű lesz, miközben az import csak 6 százalékkal bővül - mondta Bartha Attila.
Bár a kutatók inflációs előrejelzései némileg eltérőek, a Kopint és a Pénzügykutató a kormány átlagos 6,2 százalékos inflációs rátájánál magasabbat 6,4, illetve 6,5 százalékot, a GKI viszont 5,8 százalékot vár, abban egyetértenek, hogy az év első felében 8 százalékra ugrik fel a fogyasztói árindex, majd az év közepétől süllyedni kezd, és az év végére 4-4,5 százalékra esik vissza. Reálisnak ítélik a kormány 6,8 százalékos GDP arányos államháztartási hiány előrejelzését a kutatók, sőt a GKI szerint a hiány akár 6 százalékra is mérséklődhet.
2008-ban már késő
Az igazi kérdés az, hogy a reformlendület meghozza-e azokat a szükséges törvényeket 2007 közepéig, amelyeket 2007 végéig be kell vezetni - mondta Karsai Gábor, aki úgy véli 2008-ban már nagyon nehéz lesz reformtörvényeket elfogadtatni. Nemcsak az 2007 kérdése, hogy mi lesz 2008-ban, hanem az is, hogy sikerül-e kialakítani olyan társadalmi kiegyezést, amelynek révén az Európai Unióból érkező pénzek felhasználása közelíthet az optimumhoz - fogalmazott Petschnig Mária Zita.
A véleményskála derűlátó oldalán áll a JP Morgan nemzetközi pénzügyi szolgáltató, amelynek a 2007-es magyarországi makrofejleményekről adott utolsó decemberi prognózisa szerint az idén "nagyszabású" lesz a költségvetési szigorítás, és ezért a 2007 végére kitűzött hivatalos hiánycél "nagy vonalakban reális".
A ház az ESA-szabvánnyal számolt GDP-arányos magyar államháztartási hiány 3 százalékpontos csökkenésére számít ebben az évben, megállapítva, hogy mivel már tavaly adóemeléseket vezettek be, a kormány 2007-re beállított bevételi terve még "konzervatívnak is tűnik".
Mindemellett jelentős költségvetési tartalék, ellenőrző mechanizmusok, átláthatóságot javító intézkedések biztosítják, hogy a költekezés ne csússzon ki az ellenőrzés alól, áll a JP Morgan 2007-re szóló előrejelzésében.
A cég szerint áprilisra válik lehetővé az első reformcsomag által elért előrelépés felmérése, de valószínű, hogy addigra az EU-bizottság az eddigieknél derűlátóbb értékelést ad a magyarországi költségvetési kilátásokról.
A londoni elemzői közösség által e kilátásokról alkotott vélemény markáns javulását jelezte, hogy karácsony előtt az addigi leminősítést valószínűsítő negatívról stabilra javította vissza Magyarország közepes befektetői, "BBB plusz" szuverén adóskockázati besorolásának kilátását a Standard & Poor's.
A világ legnagyobb hitelminősítőjének indoklása szerint a negatív kilátás stabilra módosítása, amellyel a cég gyakorlatilag levette a napirendről a magyar adósosztályzat belátható időn belüli rontását, tükrözi a haladást azoknak a jogszabályoknak és intézkedéseknek az életbe léptetésében, amelyek a gyorsan növekvő magyar államadósság-teher stabilizálásához szükségesek.
A Standard & Poor's szerint a "figyelemreméltó" konszolidációs menetrend végrehajtása iránt mutatott kormányzati elkötelezettség jó eséllyel biztosítja, hogy "legalább a következő két évben" teljesülnek a költségvetési célok.
