A hatékony hálózati vállalkozásfejlesztési szolgáltatások biztosítása érdekében a megyei és a fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal és az általa kijelölt új országos programközponttal a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht.-val hálózati alapszerződést dolgoztak ki és írtak alá. Ennek célja, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásig és azt követően a szolgáltatások országszerte elérhető, az Európai Uniós normáknak megfelelő intézményrendszere a vállalkozók rendelkezésére álljon.

A Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorcium álláspontja, hogy az előző évek központosító politikája helyett az Európai Unió alapelvét, a decentralizációt szükséges erősíteni az állami támogatások elérhetőségében és az odaítélésről hozandó döntések tekintetében egyaránt.

Az Európai Unió Bizottsága 1990. novemberében a Magyar Kormánnyal egyetértésben a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt (továbbiakban: MVA) jelölte ki a Phare kis- és középvállalkozás fejlesztési programjának végrehajtására. A program fő célja volt: a foglalkoztatás és a gazdaság szerkezetátalakítás elősegítése a KKV szektor fejlesztésével, továbbá az, hogy a szabályozott pénzügyi kereteken belül a vállalkozások élénkítését célzó hazai és külföldi pénzforrások célszerűen és hatékonyan kerüljenek felhasználásra. Ez a magánvállalkozások gyarapodását, pénzügyi feltételeinek javítását, szakmai ismereteinek megszerzését és bővítését jelentette a kis és középvállalkozások (KKV) körében.

E célok elérése érdekében az Európai Unió Phare forrásokból az MVA-n keresztül jelentős anyagi és szakmai segítséget nyújtott a megyei és a fővárosi vállalkozásélénkítő alapítványok létrehozására és azok munkaszervezeteinek az úgynevezett Helyi Vállalkozói Központok (HVK) felállítására, munkatársaik és tanácsadóik kiképzésére, valamint az alapítványok általnyújtott vállalkozástámogató programok beindítására és működtetésére.

A vállalkozói központok hálózata 1997. év végére az egész országban biztosította a vállalkozásfejlesztési szolgáltatásokat. A hálózathoz tartozó alközpontok száma ekkorra elérte már a 140-et. Így egy olyan, az országot lefedő hálózatról beszélhetünk, amely egyedülállóan széles vállalkozói körhöz tud magas színvonalon és költség-hatékonyan eljuttatni vállalkozás erősítő szolgáltatásokat.

Az elmúlt 12 évben nem volt olyan jelentős, országos vállalkozásfejlesztési program, amelyben egy vagy több vállalkozásfejlesztési alapítvány, mint szakmai műhely nem vett volna részt mint kezdeményező, fejlesztő, vagy menedzselő szervezet (inkubátorház, ipari park, beszállítói program, klaszterek, agrár-és idegenforgalmi fejlesztési programok), így pl. a magyarországi inkubátorházak döntő többsége a vállalkozásfejlesztési alapítványok tulajdona, s általuk működtetett, stb.).

A vállalkozásfejlesztési központok szinte valamennyi Európai Uniós KKV fejlesztéshez kapcsolódó programban részt vettek (CREDO, PHARE CBC, IPP, SOP, TACIS, ECOS–OUVERTURE, stb.), és ennek során az országban egyedülálló projektmenedzselési tapasztalatokra tettek szert. Híd szerepet töltenek az Európai Unióban működő és a hazai és kis- és középvállalkozások között.

Az elmúlt években kialakított vállalkozásfejlesztési kormányzati programok kifejlesztői és megalapozói jelentős mértékben is a vállalkozásfejlesztési központok voltak. Ezek közül a legjelentősebbek: beszállítói program (1998), beszállítói faktoring program, beszállítói kockázati tőke program, beszállítói E-business program (1999), kereskedelmi banki források bevonása a kisvállalkozások hitelezésébe (1999) és a mikrohitel program továbbfejlesztése (1997, 1999, 2000), vállalkozások megerősödését fúziós technikákon keresztül támogató program (2002).

A Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorcium létrehozását egy, az EU Delegáció kezdeményezésére tanulmányt készítő nemzetközi tanácsadó szervezet javasolta 1999-ben, az MVA és a megyei és fővárosi alapítványok számára. Tekintve, hogy az MVA az együttműködés új formáját nem tartotta elfogadhatónak, a húsz vállalkozói központ 2000. áprilisában úgy döntött, hogy aláírja az országos konzorcium megalapításáról szóló okiratot. Ennek fő oka az volt, hogy az MVA mint országos programkoordinátor tevékenységében felerősödtek a politikai szempontok, szakmailag kiüresedett, és jelentős mértékben ellehetetlenítette a vállalkozásfejlesztési hálózat által nyújtott szolgáltatásokat.

A konzorciumi együttműködési forma - a nemzetközi tapasztalatok szerint is - eredményesebben szolgálja a kis és középvállalkozások fejlesztését, mint az MVA országos koordinátori irányításával működtetett eddigi gyakorlat. Az MVA és a megyei vállalkozásfejlesztési alapítványok között ezért nem került sor a hálózati szerződés megújítására, az MVA elveszítette országos hálózatát.

A mikrohitel programot – aminek a bonyolítása, kezelése az MVA egyik fő feladata - 1992. évi bevezetésétől kezdődően a megyei és fővárosi alapítványok decentralizálva működtették, nemzetközi elismerést kivívó színvonalon.

Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorcium határozottan lépett fel az országos mikrohitel program 2000. évi centralizálásával szemben, amelyet elsősorban politikai szándékok motiváltak. Azok a szakmai érvek, amelyeket a központok a centralizálással szembe felhoztak, a kormányzat által nem találtak meghallgatásra. Az MVA és a Gazdasági Minisztérium 2000‑ben arra kényszerítette a megyei alapítványokat, hogy a decentralizált alapokat fizessék be egy központi alapba. Azokat a központokat, amelyek szakmai és jogi érvekre hivatkozva ennek nem voltak hajlandók eleget tenni, kizárták a vállalkozásfejlesztési programok közreműködői közül.

Ugyanakkor a konzorcium tagjainak a központosítással szembeni szakmai érvei között a bürokrácia elburjánzása, a program lelassulása és a vállalkozásfejlesztési szolgáltatások finanszírozásából történő forráselvonás szerepelt. Az utóbbi forrásokat az MVA kapta, amely egymaga számára évente majdnem akkora összeget biztosít, mint amennyi a kihelyezések után az ország egészében a 20 vállalkozásfejlesztési központ számára a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások finanszírozására rendelkezésre áll. A kihelyezések felgyorsulását csaknem kizárólag a hitel felső összeghatárának emelésére koncentráló döntések eredményezték (ezeket a döntéseket is kizárólag a központosítás után hozták meg, bár a vállalkozásfejlesztési központok az összeghatár felemelését 1997-óta folyamatosan javasolták), amellyel nem járt együtt az átgondolt programfejlesztési munka és az alappal történő hatékony gazdálkodás kialakítása. Ez vezetett a mikrohitel program 2002. szeptemberi felfüggesztéséhez, amely megfelelő színvonalú szakmai munka esetén elkerülhető lett volna.

A kialakult helyzet ellenére a hálózat tagjai olyan egyedülálló programfejlesztési eredményeket értek el az elmúlt években, mint pl. az Európa Díjas Budapest Kisvállalkozói Hitelprogram, amelyet az MVA és a Gazdasági Minisztérium 2001-ben támogatásra alkalmatlannak minősített. Ez mára a kormányzati szerepvállalással induló vállalkozói hitelprogramok egyik alapkonstrukciójává vált.

A Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorcium által elért eredmény, hogy 2003-ban lehetőséget kapott arra, hogy a mikrohitelprogram továbbfejlesztéséről a GKM-ben folyó szakmai munkában a Bankárszövetség, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Hitelgarancia Rt. és a KA-VOSZ Rt. mellett részt vehet. A kialakult helyzet értékelésében azt szükséges kiemelni, hogy a programfejlesztésre létrehozott munkacsoportból első körben kihagyták a vállalkozásfejlesztési központokat. Annak ellenére, hogy ez a hálózat rendelkezik Magyarországon egyedálló tapasztalatokkal a mikrohitelezés területén és működtet európai elismeréssel is rendelkező új vállalkozói hitelkonstrukciókat.

A konzorcium a mikrohitel program továbbfejlesztésével kapcsolatosan – több mint 10 éves gyakorlati tapasztalata alapján ‑a legfontosabb szempontnak az Európai Unióhoz csatlakozásunkra való felkészülés során létkérdésnek tartja, hogy nagy számú vállalkozás kaphasson számára olcsó fejlesztési hiteleket, s a hozzá kapcsolódó, fejlődésüket segítő szakmai szolgáltatásokat. Ezért a Konzorcium a GKM felkérésének megfelelően felvállalta, hogy kidolgozza a mikrohitel programnak a vállalkozások igényeit leginkább szem előtt tartó új koncepcióját. A decentralizáción túl a koncepció arra is számít, hogy a kevésbé hatékony állami finanszírozási alapok forrásai felhasználhatók lesznek a mikrohitel alapok bővítésére (pl.: az MVA kezelésében lévő országos mikrohitel alap, start garancia alap, a bankoknál lévő start hitel program források, más államközi támogatásként Magyarországra érkezett már visszatérült források, a nemrégiben létrehozott kockázati tőketársaságok alapjai, stb.). Sajnálatos, hogy ezen források adatait kérésünk ellenére még nem kaptuk meg, ezért az új hitelkonstrukcióra a fenntarthatósághoz szükséges számításokat elvégezni nem lehet. Ezért csupán stratégiai fejlesztési javaslatunkat tudtuk eljuttatni a GKM vezetése számára.

A stratégiai javaslatban körvonalazott programterv fő erénye, hogy az Európa Díjas Budapest Kisvállalkozói Hitel konstrukciót alapul véve kereskedelmi banki források felhasználásával, állami kamattámogatás és garanciavállalás mellett megtöbbszörözhető a vállalkozók számára kihelyezhető olcsó fejlesztési hitelforrás. A nagykockázatú kisvállalkozói szférában a hitelezési kockázat csökkenthető (ami non-profit vállalkozásfejlesztési szolgáltatások biztosításával érhető el) anélkül, hogy kiszolgáltatná a vállalkozásokat a kereskedelmi banki (egyébként piaci viszonyok szerint értelmezhető) üzleti szempontrendszerének. Nem a pénzintézetek piacrajutásához kell támogatást nyújtani, hanem több tízezer banki ügyfélként még nem hitelképes vállalkozást kell forráshoz juttatni. Ezáltal fejlődési esélyt biztosítani számukra.

A Konzorciumot alkotó vállalkozásfejlesztési központok a kis- és középvállalkozás-fejlesztési Európai Uniós programok menedzselésében szerzett csaknem tízéves tapasztalatára támaszkodva készülnek a vállalkozások igényeihez hatékonyan illeszkedő szakértői szerepvállalásra a kormányprogramok és az Európai Uniós fejlesztési programok területén egyaránt.

Forrás: Magyar Hálózatfejlesztési Konzorcium sajtóanyaga

Az MVf Kht. javaslata a mikrohitel-program fejlesztésére