A már Országgyűlés előtt lévő javaslat szerint, ha a magánszemély elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében jut értékpapírhoz és a program szervezője az értékpapírt befektetési szolgáltatónál egyedi letétbe helyezi a magánszemély javára, akkor az ily módon megszerzett vagyoni érték a magánszemélynél nem minősül bevételnek. A preferenciák azonban csak bizonyos összegig érvényesülnek: amennyiben az adóévben a magánszemély javára letétbe helyezett értékpapírok együttes szokásos piaci értéke a letétbe helyezéskor meghaladja a 300 ezer forintot, akkor a kedvezőbb adózási szabályok csak a 300 ezer forintot meg nem haladó részre alkalmazhatók, a fennmaradó részre viszont az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékre vonatkozó – ennél jóval kedvezőtelenebb – szabályokat kell alkalmazni. A letétbe helyezett értékpapírokat – bizonyos ideig – maximum két évig kell letétben tartani ahhoz, hogy a kedvezőbb adózási szabályok érvényesüljenek. A kötelező tartási időszakot követően értékesített értékpapírok tőzsdei értékesítése során keletkező árfolyamnyereség után 20 százalék adót kell fizetni.
Az új típusú kedvezménytől azt várja a kormány, hogy a jövő évtől ily módon számos munkavállaló juthat tulajdonrészhez saját vállalatánál, sőt azt - igen kedvező adózási feltételek mellett-, később még értékesíteni is tudja.

Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program részletes feltételei:

1. A magánszemélynél nem minősül bevételnek az ilyen program keretében szerzett jövedelem, ha:
a) a program szervezője az értékpapírt befektetési szolgáltatónál egyedi letétbe helyezi a magánszemély javára,
b) ily módon csak a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott országban az elismert program szervezője vagy többségi irányítást gyakorló tagja által forgalomba hozott, tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló értékpapírt lehet szerezni,
c) a magánszemély javára így letétbe helyezett értékpapírok együttes piaci értéke a letétbe helyezéskor nem haladhatja meg a 300 ezer forintot, vagy ha meghaladja, akkor a kedvezőbb adózási szabályok csak a 300 ezer forintot meg nem haladó részre alkalmazhatók, a fennmaradó részre viszont az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni,
d) értékpapírt ily módon csak a társaság munkavállalója vagy vezető tisztségviselője szerezhet,
e) a letétbe helyezett értékpapírokra kötelező tartási időszakot ír elő a törvény: ez a kezdőnaptól a kezdőnap évét követő második naptári év utolsó napjáig terjedő időszak.

2. Amenyiben a kötelező tartási időszakon belül következik be egy rendkívüli esemény – így a munkaviszony, illetve a vezető tisztségviselői jogviszony megszűnése, az értékpapír kölcsönbe adása, az értékpapír ingyenes vagy visszterhes átruházása, a letétbe helyezett értékpapírnak a letétből történő kikerülése -, akkor a keletkezett jövedelem munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül.

3. Ha a kötelező tartási időszakot követően értékesíti a magánszemély tőzsdei ügyletben a korábban megszerzett értékpapírt, akkor a keletkező árfolyamnyereség után 20 százalék adót kell fizetnie.

4. Az elismert programot a Pénzügyminisztérium a gazdasági társaság kérelmére nyilvántartásba veszi, mégpedig abban az esetben, ha az teljesíti a törvényben felsorolt feltételeket, így többek között:
a) a program keretében kizárólag a gazdasági társaság, vagy annál többségi irányítást gyakorló tag által kibocsátott értékpapírt lehet szerezni,
b) a program keretében legalább a gazdasági társaságnál a kérelem benyújtását megelőző üzleti évben foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma 10 százalékának megfelelő magánszemély kíván részt venni, és ezeknek legfeljebb 25 százaléka vezető tisztségviselő,
c) a program keretében a vezető tisztségviselők legfeljebb a megszerezhető összes értékpapír együttes névértékének 50 százalékát kitevő együttes névértékű értékpapírt szerezhetnek,
d) a gazdasági társaság és a kibocsátó választott könyvvizsgálója, számviteli vezetője és közeli hozzátartozójuk a program keretében nem szerezhetnek részvényt,
e) a cég nem áll a kérelem benyújtását megelőző három éven belül és a benyújtás évében csődeljárás vagy felszámolás alatt
f) a gazdasági társaság a kérelem benyújtását megelőző legalább 3 üzleti évre vonatkozóan könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó, a székhely szerinti állam joga szerinti beszámolót hozott nyilvánosságra.

5. A gazdasági társaságnak a kérelmet a Pénzügyminisztériumhoz kell benyújtani ügyvéd vagy adótanácsadó ellenjegyzésével. A részletes tartalmi és formai követelményeket a törvény elfogadása után megjelenő pénzügyminiszteri rendelet tartalmazza majd.

6. A Pénzügyminisztérium a kérelmet 60 napon belül köteles elbírálni, amely megteheti, hogy a program nyilvántartásba vételét elutasítja. Ebben az esetben a gazdasági társaság a PM határozata ellen bíróságon fellebbezhet. A PM a jogerős határozat rendelkező részét hivatalos lapjában nyilvánosságra hozza. A törvényben meghatározott feltételek esetén a PM köteles az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programot törölni a nyilvántartásából: így a nyilvántartásba vételt követő év utolsó napjával, illetve akkor is, ha a vállalkozás végelszámolás, csődeljárás, felszámolás hatálya alá kerül. (Ezekről a gazdasági társaságnak haladéktalanul értesíteni kell a szakminisztériumot.)