Az aukció előtt az egyhónapos Euribor, az euróövezeti bankközi kamat a keddi ármegállapításban 4,365 százalékra emelkedett az ünnepek előtti utolsó, múlt csütörtöki ármegállapításban szerepelt 4,353 százalékról. Az Európai Központi Bank (EKB) irányadó célja, a kéthetes refinanszírozási kamatminimuma tavaly június óta változatlanul 4,00 százalék. A bank egyszersmind, az amerikai Feddel egyeztetve, 15 milliárd dollárt is kiosztott 28 napra, a Feddel egyeztetett, 2,615 százalékos rögzített kamatra.

Az Európai Központi Banknak tavaly december óta ez volt az ötödik dolláraukciója, de az előző négy aukcióban csak 10-10 milliárd dollárt hirdetett meg.

Az amerikai Fed e hónap elején szeptemberig meghosszabbította a tavaly decemberben kezdett hitelcsere-együttműködést az EKB-val, a Svájci Nemzeti Bankkal, a kanadai és a brit központi bankkal, és mindnyájan folytatják a rendkívüli árveréseket is, amelyekben szintén decemberben egyeztek meg, enyhítendő a rövid lejáratú bankközi hitelek piacán kialakult szűk keresztmetszetet. Egyidejűleg az EKB is közölte, hogy folytatja dollárárveréseket, és emeli a keretüket, jóllehet február végén még úgy vélték a bankban, hogy további dollárárverésekre részükről már nem lesz szükség.

Pánik után

A pénzszűkét az okozza, hogy a "nem elsőrendű válságban" egyre-másra kiderülő értékleírások miatt a kereskedelmi bankok gyanakodnak egymásra, nem szívesen kölcsönöznek egymásnak, és ettől megemelkedtek a bankközi kamatok, drágítva a napi finanszírozást. (Múlt héten az egyik legnagyobb brit bankról terjedtek el súlyos pletykák....) Igaz, a bankközi kamatszintek az euróövezetben már messze vannak a decemberi, 4,8 százalék körüli, pánikszerű bakugrástól, de időnként most is meg-megemelkednek még.

Elemzők szerint a Fed intézkedései jól kiegészítik az eddigi és a még várt alapkamat-csökkentéseket, amelyek javítják ugyan a gazdasági hangulatot, de közvetlen hatásuk ott, ahol a baj van - a nagybani, bankközi piacokon - viszonylag csekély. Ellenben az efféle intézkedések alkalmasak a likviditás közvetlen bővítésére a "nem elsőrendű válság" okozta aggodalmak miatt beszűkült bankközi devizapiacokon. Az EKB a jelek szerint nem hajlik alapkamata csökkentésére, sőt, a bankközi likviditás rendkívüli növelésével, az ottani kamatok lehetséges lenyomásával is éppen az alapkamat-csökkentést akarja elkerülni, tekintettel arra, hogy szerinte az euróövezeti gazdasági helyzet nem indokol - és a viszonylag nagy infláció nem is tesz lehetővé - olyan intézkedéseket, amilyenekkel a Fed akarja meglódítani az amerikai gazdaság egészét.